A lakossági hitelezés piacán való jelenlét komoly beruházásokat igényel a pénzintézetektől, mind szervezeti, mind informatikai vonalon. Nem mindegy tehát, hogy mekkora hitel-állományra oszlik el ez a költség. Minden bizonnyal tovább folyik majd az ügyfelekért a verseny, azonban szigorúbb feltételrendszerhez kell kötni a folyósításokat, elkerülendő a kockázatos állományok növekedését.
Több bank már jelentős tapasztalattal rendelkezik a nem fizető adósok kezelésére vonatkozóan, az elmaradások okainak elemzésében. Ezek alapján pontosítják a hitelnyújtási folyamatokat, az ügyfél minősítést, de az eredményeket hasznosítják a termékfejlesztésben is. Az emelkedő kamatok és törlesztő részletek, növekvő kockázat miatt várhatóan folytatódik a jelenleg használt negatív, vagy egy majdani pozitív adóslista körüli jog- és érdekvita. Jelenleg az uniós országok egy részében olyan lista van, ami se nem negatív, se nem pozitív, de ellenőrizhető belőle az ügyfél saját ügyleteiről adott nyilatkozata. Bárhogyan is dől el a kérdés, az eredmény mindenképpen további feladatokat ró a szoftverfejlesztésre.
A banki informatika területén 2003. az elsődleges banki feladatokat kiszolgáló fejlesztések időszaka volt, míg 2004. várhatóan a májusi csatlakozás miatt égetővé váló feladatok időszaka lesz. A Bázel II, a pénzmosás, a Jelentésszolgálat mind olyan terület, melyeknek a bankok életében eddig is fontos szerepet játszottak, de ebben az évben még inkább előtérbe kerülnek majd. Mindezek mellett a magyar jogi és gazdasági környezet sajátosságai még jó ideig megmaradnak, emiatt az egyedi megoldások szerepe középtávon még nem csökken.
Új kihívások a banki informatikában
Sokasodnak az elvárások a banki szoftverek piacán. Az évet várhatóan olyan címszavak jellemzik majd, mint a pénzmosás elleni törvénnyel kapcsolatos adategyeztetési folyamat és a növekvő kamatterhek miatt mind hangsúlyosabbá váló behajtási rendszer.
