A professzor kiemelte: míg korábban a vállalatok stratégiájukban a növekedésre koncentráltak, addig a gazdasági válság idején a visszahúzódás, a védekezés jellemezi őket. Chikán Attila a felmérésből adódó következtetésként elmondta: a gazdaságpolitikának biztosítania kellene a cégek piacbővítési szándékához megfelelő intézményi hátteret, továbbá szükség lenne külgazdaság stratégiára, az innováció támogatására.
Chikán Attila, aki a MKT gazdaságpolitikai és gazdaságelméleti szakosztályának elnöke szólt arról, hogy a versenyképesség alapvető célja a társadalmi jólét növelése, a tartósan növekvő termelékenység vezet a társadalmi jóléthez.
A társadalmi környezetet a cégek úgy értékelték, hogy a legsürgősebb feladat a gazdaság fehérítése, a korrupció, a feketegazdaság visszaszorítása, problémásnak találták a központi és a helyi közigazgatást, valamint komoly problémát látnak a szakképzésben és a felsőfokú képzésben. A vállalatok válaszaiból kitűnt az is, hogy Magyarországon a gazdaság legfőbb problémái nem annyira az üzleti, inkább a közszférából származnak - emelte ki Chikán Attila.
Chikán Attila elmondta: a felmérés rámutat arra, hogy a gazdaságpolitikának a vállalkozói együttműködés javítására, a foglalkoztatás bővítésére is fókuszálni kellene. Szerinte a felmérés hatáselemzések végzésére is alkalmas gazdaságpolitikai intézkedésekhez.
Czakó Erzsébet egyetemi docens, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) ipari és vállalkozási szakosztályának elnök kiemelte: a cégek a versenyképesség szempontjából a makrogazdasági környezetet, valamint a társadalmi környezetet, a korrupció megnyilvánulását negatívnak tartják. A válságban a vállalati stratégiák a defenzív irányba tolódtak el, ugyanakkor a stratégiaalkotásukban egyértelmű módszertani fejlődés figyelhető meg. Ugyanakkor a korábbi évekhez képest a kutatás-fejlesztést kevésbé tartják fontosnak - tette hozzá.
MTI