A befektetők tavaly a korábbi elnök-vezérigazgató, Dr Jean-Pierre Garnier juttatási csomagja miatt háborodtak fel, akinek fizetése 2,8 millió fontot tett ki, miután 13 százalékkal megemelte a vezető európai gyógyszergyártó cég.
A topmenedzserek díjazását ebben az évben is botrányosnak minősítette a befektetői oldalról a Pensions and Investment Research Consultants érdekcsoport, és az Amicus kereskedelmi kamara. Ez utóbbi testület a cég éves közgyűlésén lépett fel az igazgatók 'öntelt és kapzsi' magatartása ellen. Egy részvényes 'egy maroknyi ember tökéletesen igazságtalan és szociálisan elfogadhatatlan eljárásának' nevezte a Glaxo vezetőinek hozzáállását. 'Valakinek ki kell mondania, hogy ebből elég'.
A cég elnöke, Sir Christopher Hogg visszautasította a vezetői testület juttatásai miatti tiltakozást. Az elnök szerint a gyógyszergyártó pusztán versenyképes fizetést nyújt az azt irányító igazgatóknak.
Az előző vezető, Garnier javadalmazását tavaly Anglia legbotrányosabb fizetésének nevezték, és a részvényesek fellépésének nyomán azt évi egymillió fontra csökkentették, emellé az elnök-vezérigazgató kétmilliós évi plusz juttatást kapott.
Eközben az amerikai pénzügyi hatóságok a vállalatóriástól 5,2 milliárd dollárt követelnek: ebből 2,7 milliárd dollárnyi az egykor még önálló amerikai Smithkline Beecham adótartozása az 1989 és 1996 közötti időszakról. A cég törekvései szerint adótartozásait a 2005-2007 közti időszakban szeretné rendezni.
Újabb fizetési botrány a GlaxoSmithKline vezetőinél
Leverte a GlaxoSmithKline vezetése az igazgatói juttatások miatti legújabb zendülést. A cég részvényesei korábban ellenezték a juttatásokkal kapcsolatban benyújtott javaslatot, de a Glaxo most úgy nyilatkozott, a részvénytulajdonosok 89 százalékos arányban elfogadták a vezetői fizetéseket.
