A lap keddi számában Tamaga Ferenc elmondta: a hivatal nyilvántartása szerint a felkutatott palagázkészlet meghaladja a 3400 milliárd köbmétert, amelyből több mint 1500 milliárd köbméter kitermelhető. Ez a jelenlegi évi 2,2-2,4 milliárd köbméter hazai szénhidrogén-kitermeléshez képest nagyon jelentős mennyiség.
Amennyiben a kitermelés műszaki feltételei megoldódnak, tovább kell vizsgálni annak költségeit a piaci árak viszonylatában, mert a különleges földtani körülmények, a nagyon alacsony effektív porozitás és áteresztőképesség, a magas hőmérséklet és a nagy nyomás, a termelő kutak nagy száma, valamint az alkalmazandó speciális módszerek (rétegrepesztés, stimuláció) várhatóan drágává teszik a kitermelést” - tette hozzá a szakember, aki szerint költségnövelő tényező az is, hogy a nyersanyag az értékesítést megelőzően jelentős feldolgozást igényel.
Az országos ásványvagyon-nyilvántartásban nyolc nem hagyományos szénhidrogén-terület szerepel. Ezeken már bányatelket is létesítettek, de a kereskedelmi mennyiségű folyamatos termelés beindulásáig még további vizsgálatokra van szükség. E nyolc bányatelek közül négy a Makói-árok területén, a többi a Dél-Alföldön és a Békés-medencében fekszik. További potenciális területek az Alföld keleti és északi részén, a Zalai-medencében, a Dráva-völgyben és a Kisalföldön is vannak - mondta a szakember.
A lap megjegyzi, a palagáz kitermeléséhez szükséges hidraulikus rétegrepesztést a magyar jogszabályok soha nem tiltották, sőt, 1957 óta alkalmazzák sikeresen a hagyományos szénhidrogének kitermelésében. Ennek ellenére Magyarországon az elmúlt két évben a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok nem járultak hozzá alkalmazásához.
MTI
