Pár hete Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egyaránt nyilatkozott a munkahelyvédelmi akcióterv eddigi sikereit illetően. Annyi mindenképpen közös a két nyilatkozatban, hogy egyaránt eredményesnek titulálják az Orbán Viktor által tavaly júliusban bejelentett, 300 milliárdos költségvetési fedezetet igénylő programot. Mint az már jól ismert, a célja különféle kedvezmények révén a munkahelyek megőrzése, illetve a foglalkoztatás elősegítése a hátrányosabb munkaerőpiaci helyzetben lévő csoportok esetében.
Varga Mihály szerint eddig a szakképzetlenek körében 196 700 főnél, a 25 év alattiaknál 95 300 fő, a kismamáknál 22 800 fő, a tartósan munkanélküliek esetében pedig havi átlag 4400 fő esetén érvényesítettek kedvezményeket. Bár a számadatok alapján egyértelműen a szakképzetlenek körében tűnik a legnagyobb sikernek az akcióterv, ez a létszám egyaránt tartalmazza a munkahely-megőrzés, illetve a foglalkoztatás-bővítése esetén bekövetkezett érvényesítéseket. Ha azonban a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regisztrált álláskeresőkre vonatkozó statisztikáját kezdjük böngészni, jobban látszik, mely érintett munkavállalói csoportnak segítette jobban az elhelyezkedését a program.
A következőkben a 25 év alatti, az 55 év feletti, a szakképzetlen és a tartósan munkanélküli regisztrált álláskeresőkre fókuszálunk. Utóbbiak esetében mellesleg eltér a statisztikai fogalom a munkahelyvédelmi akcióterv keretében "tartós"-nak aposztrofált munkanélküliektől. Míg utóbbi ugyanis a megelőző 9 hónapon belül hat havi munkanélküliséget tekint a fokmérőnek, addig az NFSZ adatsora az éven túli állástalanokat sorolja ebbe a kategóriába.
Az idei júniusi adatokat a program életbe lépésének dátumához, vagyis januárhoz viszonyítjuk. Mivel ugyanakkor a korábbi évekre visszamenőleg is megnéztük az ekkor bekövetkezett változásokat, ezzel az első félévben a munkaerőpiacon eleve bekövetkező folyamatokat kiszűrjük, és az átlagtól való idei évi eltérés árulkodik majd az akcióterv sikeréről, vagy épp sikertelenségéről.
Számításaink alapján tehát az látszik, hogy az elhelyezkedésben legnagyobb mértékben az 55 év felettieket segítette a munkahelyvédelmi akcióterv, hiszen míg a korábbi években az első 6 hónapban még a 8 százalékot sem érte el a létszámcsökkenés mértéke, idén ez kicsivel még a 16 százalékot is meghaladja. Rajtuk kívül még a 25 év alattiak körében figyelhető meg a korábbi évek trendjéből látványosabban kiugró idei csökkenés, hiszen míg 2011-ben 20, tavaly 17 százalékos volt a csökkenés mértéke, idén ez már a 23,4 százalékot érte el. Ezzel szemben a tartósan munkanélküliek körében mindössze 7,7 százalékos létszámcsökkenés következett be idén, miközben tavaly előtt a 15 százalékos mínuszt is elérte ez az arány.
Bár azt nem lehet tudni, hogy az ideinél nagyobb volumenű közmunkaprogramok milyen mértékben szívtak fel többlet munkaerőt a megelőző évekhez képest, az elmúlt évek trendjét nézve, még ennek tükrében is kijelenthető, hogy a legtöbbet az 55 évnél idősebb munkanélkülieket segítette a kormány. Mivel azonban a közfoglalkoztatásban meghirdetett munkalehetőségek jellemzően a szakképzetlen állástalanoknak jelentenek alternatívát, feltételezhetően ebben a munkaerőpiaci csoportban befolyásolja legjobban a számításunkat az állami munkahelyteremtés.
Székely Sarolta
mfor.hu
