Tavaly a negyedik negyedév végére összesen 184,4 ezer magyar képezte a szó legszorosabb értelmében vett munkaerő-tartalékot Magyarországon. Ha ehhez még az alulfoglalkoztatottakat is beleszámítjuk, akkor 280,1 ezret kapunk. Ők azon személyek, akik részmunkaidőben dolgoznak, ám tudnának ennél több időt is munkával eltölteni. Mivel azonban a foglalkoztatottak számát ebben a részmunkaidős státuszban is "gyarapítják", csak azokat számítjuk "a szó szoros értelmében" tartaléknak, akik nem állnak rendelkezésre, de dolgoznának, vagy rendelkezésre állnak, de nem keresnek munkát. Ők ugyanis mindannyian a gazdaságilag inaktívak számát növelik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatsorában.
A KSH legutóbb publikált kiadványa szerint tavaly év végére
- 95,7 ezer alulfoglalkoztatott,
- 9200 nem rendelkezésre álló munkakereső és
- 175,2 ezer rendelkezésre álló, ám munkát nem kereső személy volt Magyarországon.
Visszatérve a cikkünk elején említett tartalékhoz, ezt a 184,4 ezer főt érdemes hozzáadni az év végén aktuális 318 ezres munkanélküli számhoz, amivel 502,9 ezer munkanélkülit kapunk. Ezt rávetítve a 15-74 éves korosztály gazdasági aktív létszámára, akkor 10,8 százalékos korrigált munkanélküliségi rátát kapunk. Miközben a hivatalos adat szerint 7,1 százalékon állt év végén ez a mutató. Az alábbi grafikon jól mutatja az elmúlt 3 év különbségét az eredeti és a korrigált munkanélküliségi ráta között.
Míg 2012-ben még 4,4, addig tavaly már "csak" 3,7 százalékponttal volt nagyobb a korrigált mutatónk a számításaink alapján. Noha mindkettő esetében látható a dinamikus csökkenés, érdekes tény, hogy tavaly a korrigált mutatónál mutatkozott a nagyobb mérséklődés, míg 2013-ban az eredeti, KSH által közölt ráta csökkent nagyobb mértékben előző évhez képest.
A dolog hátterében véleményünk szerint az állhat, hogy 2013-ban a munkaerőpiac épp csak elkezdett fellendülni, ezért a statisztika által nyilvántartott munkanélküliek találtak maguknak először munkát. Tavaly viszont már azok is visszatérhettek a munkaerőpiacra, akik korábban az inaktívak táborát gyarapították, és például korábbi csalódást keltő tapasztalataik miatt felhagytak az álláskereséssel, bár munkavállalási szándékuk továbbra is megmaradt.
Persze, arról sem szabad elfeledkezni, hogy az inaktívak táborát gyarapító, rendelkezésre álló, de munkát nem keresők között lehet például diákok vagy kismamák is, akik aktuális élethelyzete nem teszi lehetővé a munkakeresést.
A teljes munkaerő-tartalék
Az alábbi grafikonon jól látható, hogy tavaly 2013-hoz mérten csökkent a munkaerő-tartalék Magyarországon annak köszönhetően, hogy a munkanélküliség és az inaktívak között megtalálható munkát vállaló személyek száma is egyaránt mérséklődött.
Ha a harmadik negyedévhez képest mért változásokat nézzük, akkor egyedül az alulfoglalkoztatottak létszáma mutatott egy 5000 fős bővülést. A másik két esetben viszont csökkenés történt, és hasonló változások történtek 2013-hoz képest is. Egy év alatt tehát az alulfoglalkoztatottak száma 4 százalékkal emelkedett, a rendelkezésre álló, munkát nem keresőké 22, a rendelkezésre nem álló dolgozni vágyóké pedig 8 százalékkal mérséklődött.
Székely Sarolta
mfor.hu
