A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium jelenleg 76 hűtőházat tart nyilván, közülük nyolc 20 ezer tonnánál nagyobb éves kapacitással rendelkezik, tíznek 10-15 ezer tonna az éves teljesítménye, míg a többinek ennél kisebb. A magyar cégek versenyhelyzetét rontja, hogy egyre több import érkezik Magyarországra, főként Lengyelországból, Szlovákiából és Hollandiából.
Korábban a hűtőházak bértárolással gyakorlatilag teljesen ki tudták használni kapacitásaikat, a hús-, a baromfi- és a tejipar válságával, illetve a termelés csökkenésével ez az igény is jelentősen visszaesett, így ma már csupán a kereskedelem részéről lehet számítani bértárolásra. A hűtőipar számára a fagyasztott kész- és félkész termékek iránti növekvő belföldi és külföldi kereslet jelentheti a fennmaradást.
A szereplők helyzetét az sem könnyíti, hogy a termelők és a feldolgozók jó része ma már rendelkezik saját kapacitással, miközben az élelmiszeripar konszolidációja újabb létesítményeket tehet feleslegessé. Ezek értékesítése aligha lesz könnyű feladat, ezért többségüket valószínűleg bezárják. A hűtőházaknak ráadásul nincs is valódi piacuk: leginkább akkor értékesítik azokat, amikor egy-egy céget felszámolnak. Évente mindössze néhány ingatlan cserél gazdát, míg bérelni már havi nettó 5-8 eurótól lehet egy négyzetmétert. Ilyen helyzetben a befektetők sem látnak fantáziát hűtőházak építésében és bérbeadásában, a logisztikai parkokban is csak akkor alakítanak ki hűtésre szolgáló területet, ha ezt a megrendelő kifejezetten kéri - számol be a Napi Gazdaság.
