Rendkívül fontos, szabály Szántó úr szerint, hogy a válság esetén „nincs szövetséges, csak ellenség!” Minden érintett fél valamilyen szempontból ellenérdekelt, legalább abban, hogy kimaradjon az ügyből, mégis meg kell találni velük a hangot, mert csak így lehet helyreállítani a cég reputációját. A kommunikációs folyamat sarokköve, hogy bármilyen tragédia történik, nem találhat olyan rettenetes körülményeket a kommunikátor, amelyben elveszthetné az érzelemmentességét. Természetesen, mint a Noguchi vezetője elmondta, ezt az éles szituációkban betartani rendkívül nehéz, ám ha nem tudnak hideg fejjel gondolkozni, és kommunikálni, akkor az események elsodorják őket.
Ilyenkor ugyanis mind a közvetlen érintettek, mind a sajtó, mind a véleményalkotó, döntéshozó, politikai, társadalmi csoportok egyrészt ellenszenvüket, gyűlöletüket zúdítják a cégre, illetve ezzel párhuzamosan sokan szeretnének valamiféle tőkét kovácsolni a tragédiákból.
A jó kommunikátornak tehát ezekből az érzelmi viharokból célszerű kivonnia magát, és csak arra szabad koncentrálni, hogy az üzeneteket eljuttatassák a kijelölt célcsoportok részére.
Az utolsó, de talán legfontosabb tanulság, hogy a sikeres kríziskommunikáció kulcsa: a válságkezelés még a válság bekövetkezte előtt megkezdődjön. A magyar(országi) cégek többsége azonban nincsen felkészülve, ezért az esetek többségében akkor a cégek kapkodni, megtörténik a baj, nehéz helyzetbe hozva ezzel nem csak magukat, hanem a kommunikációban közreműködő ügynökségeket is.
Válságkommunikáció, ahogy a legjobbak csinálják
A MOL egyik gáztartályánál Pusztaszőlősön 2000. augusztusában gázkitörés történt. A baleset, ugyan nem az olajipari cég hibájából keletkezett, mégis az ő nevük szenvedett csorbát, az ő reputációjukat volt hivatott helyreállítani, a most PR Oscarral díjazott kríziskommunikációs tevékenység.
