Vámszempontból való megbízhatósággal összefüggő változások
A Vámtörvény vonatkozó rendelkezésének módosításával a hatvan napon túli, de az összes vámteher fizetés hat százalékán belüli tartozást nem kell figyelembe venni a vámszempontból való megbízhatóság vizsgálata során. Azok a gazdálkodók, amelyek tevékenységi engedélyét - a halasztott vámfizetési és a kezességvállalási engedély kivételével - a vámszempontból való megbízhatóság státuszának elvesztése miatt, 2001. július 1-jét követően vonta vissza, illetve amelyek tevékenységi engedélyének meghosszabbítására irányuló kérelmét elutasította a vámhatóság, a fenti tevékenységi engedélyekre vonatkozóan előírt kötelező tilalmi idő letelte előtt - a törvény módosítás hatálybalépése után - azonnal kérelmezhetik az új engedély kiadását, amennyiben megfelelnek a már módosított törvényben előírt megbízhatósági feltételeknek.
További jelentős liberalizációt jelent a vámszempontból való megbízhatóság vizsgálatában az az új törvényi rendelkezés, hogy nem kell kizáró okként figyelembe venni az olyan vámtartozást, amelyet az ügyfél a kérelem benyújtása, illetve a vámhatóság ellenőrzése után az esedékes késedelmi pótlékaival együtt a vámhatóság által kiadott gazdasági vámeljárásokra vonatkozó, vámszabadterület működésére és vámszabadterületi be-, illetve kitárolás vámeljárásra vonatkozó, illetve összkezességi, valamint engedélyezett feladói és engedélyezett címzetti tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül megfizetett és igazolta, hogy a tevékenységi engedély - vámszempontból való megbízhatóság elvesztése miatti - visszavonása a működését ellehetetlenítené.
Származás szabályokkal összefüggő változások
A költségvetési bevételek biztosítása érdekében bevezetik a vámbiztosíték felszámításának lehetőségét azokban az esetekben, amikor is a szabadkereskedelmi megállapodások keretében beérkező áru származásával kapcsolatban alapos kétely merül fel. A vámhatóság legfeljebb 10 hónapra követelhet az ügyféltől vámbiztosítékot. A nemzetközi szerződésekkel összhangban, a szabadkereskedelmi megállapodásokban foglalt szigorú előírások betartását elősegítő új jogintézmény - a könyvelés szerinti elkülönítés - kerül bevezetésre 2002. január 1-jével. Ez az engedély arra jogosítja fel az ügyfeleket, hogy a származó és nem származó alapanyagok elkülönített tárolását ne kelljen biztosítania, elegendő azokat a könyvelésükben megkülönböztetetten nyilvántartania. Ez jelentős anyagi ráfordításoktól kíméli meg az engedély jogosultját. A kérelmek elbírálása első fokú hatósági jogkörben a regionális parancsnokságok feladata lesz.
Vámérték szabályokkal összefüggő változások
A költségvetési bevételek és a hazai termelés védelme, a jogsértő magatartások elleni hatékonyabb fellépés a vámtörvény szigorította a vámérték vizsgálat szabályait. A szigorított szabályok bevezetését a WTO Vámérték Bizottságának döntése ("Esetek, ahol a vámhatóságnak kétségei merülnek fel a bevallott vámérték valódiságát vagy pontosságát illetően) indokolja, hiszen a döntés, illetve a rendelkezés átvétele a gyakorlatban pontosítaná az ügyleti érték elvetésének lehetőségét, egyben eleget téve a harmonizációs törekvéseknek is. A vámtörvény módosítással a belföldi forgalom számára történő vámkezelések alkalmával kezdeményezett vámérték vizsgálatok során a vámhivatalok nem lesznek kötelesek elfogadni az ügyfél által bevallott vámértéket (ügyleti értéket), ha kétség merül fel arra, hogy az nem a ténylegesen fizetett vagy fizetendő áron alapul. Ezekben az esetekben a vámhivatalok elvethetik a számla szerinti értéket.
Egyéb módosítások
A kiemelt eljárásokhoz kapcsolódó módosításokon túlmenően az aktív-, és a passzív feldolgozásra vonatkozó néhány módosító szabályt is tartalmaz a Vámtörvény módosítása.
Változások a Vámtörvényben
A vámigazgatás, mint az államigazgatás része, már önmagában is olyan komplex gazdasági és pénzügyi szabályozó szerepet tölt be, mely szerep egy ilyen külgazdaságilag nyitott országban mint hazánk, -napjainkra felértékelődött. Különösen így van ez akkor, amikor a világkereskedelem globalizációját, a multinacionális cégek világméretű terjeszkedését tapasztalhatjuk meg, amely szinte automatikusan vonja maga után: felzárkózni és csatlakozni a vezető, fejlett európai államokhoz. Ennek szellemében került sor a vámtörvény legújabb módosítására is.
