Biztos vagyok benne, hogy mindenkiben fogalmazódhatnak meg kérdések a munkafolyamatok átgondolása közben. Ezért úgy gondolom, hogy a mi szakmánk még nincs, és nem is lehet felkészülve a csatlakozásra, de azt hiszem, a helyzet nem reménytelen. Véleményem szerint a szakmának. szakmai szervezeteknek össze kell fogniuk, hogy illetékes helyeken közösen fellépve tisztázzák a megválaszolatlan kérdéseket. Ezzel elérhető, hogy szervezeteink tagjai időben és pánikhangulat nélkül tudjanak felkészülni a "mi fog történni a csatlakozást követő napon?" kérdés megválaszolására.
És most nézzük a január elsejétől érvényes Vámtörvényben rögzített új képviseleti jogosultságokat.
Miért beszélünk új képviseleti jogosultságokról? Azért, mert egyszer már volt ilyen jogosultsága a szállítmányozóknak, ami a vámteher átvállalásával járt, másodsorban pedig azért új, mert a közvetett és a közvetlen képviselet szóhasználata a magyar -jogban még ez idáig nem volt ismert.
Valójában mit is jelentenek ezek a képviseleti formák? Az ismert külkereskedelmi szabályok szerint a megbízó és a megbízott közötti klasszikus kapcsolati rendszerben elsőként szoktuk említeni az un. ügynöki kapcsolatot, ahol az ügynök a megbízó nevében és a megbízó számlájára, vagy javára jár el a szerződésben meghatározott ügyekben.
Végül is nincs különbség a közvetlen képviseleti forma és az ügynöki kapcsolati forma között! A törvény úgy fogalmaz, hogy, "a képviselet Iehet közvetlen, amikor a képviselő a megbízója nevében és javára jár el". A különbséget a résztvevők közölt találjuk meg: az ügynöki kapcsolati formánál a harmadik személy is egy szerződő fél, addig a vámügyi képviselet esetén a harmadik személy mindig a vámhatóság, amelynek a törvény erejénél fogva meg kellene követelnie a szakszerűség érdekében, hogy a képviselő vámügynök rendelkezzen a vám tevékenységi engedélyével, de megengedi és nem elvárja, hogy a megbízó helyett a kért vámterheket megfizesse. Ennél a képviseleti formánál a vámteher megfizetéséért az importőr tartozik felelőséggel. Ebből következik az, hogy a vámügynök az általa nyitott vámszámlákra (ezek ma is léteznek) bekéri az ügyfelétől a vámterheket, s erről fizeti meg a megbízó nevében és (nagyon fontos!) a megbízó adószámára a vámterheket. Tulajdonképpen ez az oka annak, hogy az unió legtöbb országában legalábbis az észak-európai részen ez a képviseleti forma vált meghatározóvá.
A cikk folytatása
Forrás: Navigátor
Vámigazgatás - szállítmányozói szemmel
Hol tart ma a szállítmányozás, különös tekintettel a vámtevékenységre és mit jelent számunkra az, hogy a Vámtörvény 2003-ra érvényes módosításával megjelentek a képviseleti szabályok, s megjelent az, hogy a szállítmányozóm fuvarozó vámfizetésre kötelezett lehet?
