Problémát jelent Brüsszel számára, hogy Magyarországon nem az EU módszertanával számolják ki a támogatás intenzitását, s nincs a beruházás nagyságához kötve az adókedvezmény összege.
A vállalkozói szférának Magyarországon nyújtott állami támogatások a legutóbbi években a GDP 1-2 százalékát teszik ki, ez pedig az európai uniós sáv alsó felén mozog -- reagált a Világgazdaságnak Vargha Ágnes, a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke Mario Monti versenyügyekben illetékes brüsszeli biztos minapi "figyelmeztetésére". E szerint a csatlakozásra váró országokban, köztük Magyarországon, túlságosan nagy és sokféle adókedvezménnyel csábítják a külföldi befektetőket (VG, 2001. január 23.). A támogatások nagyobbik része adókedvezmények formájában valósul meg, azok pedig valóban nem teljesen EU-konformak, ismerte el Bobok György, a Gazdasági Minisztérium főosztályvezetője.
Az unióban az úgynevezett készpénzes támogatásokat preferálják, szemben az adókedvezmények eszközével, ami a "szegény ember kenyere", hiszen nem azonnal terheli a büdzsét. Ám korántsem igaz, hogy az EU-ban nem létezik adókedvezmény és az sem, hogy minden tagállami adókedvezmény problémamentes. Hiszen például Franciaországban a támogatásoknak közel a fele adókedvezmény, Írország pedig 2010-ig fenntarthatja a "nem teljesen EU-konform" adókedvezmény-rendszerét. Nálunk egyébként a nemzeti elbánás elve alapján, nyilvános rendeletekben szabályozottak a támogatások és a törvényben a befektetőket megillető adókedvezmények -- hangsúlyozta Bobok.
Az EU folyamatosan kér és kap információt a magyarországi támogatásokról, és különösen érdeklődik az érzékeny szektornak minősülő autóipar iránt. A fenti nézeteltérésen túlmenően érdemi kifogást azonban soha nem emeltek, hívta fel a figyelmet Bobok. A problémát számukra inkább az jelenti, hogy Magyarországon nem az EU módszertanával számolják ki a támogatás intenzitását, s nincs a beruházás összegéhez kötve az adókedvezmény összege, mutatott rá Vargha.
Nem igaz az az állítás sem -- fogalmazott Bobok --, hogy Magyarországon többnyire kívül marad az ellenőrzésen a költségvetési támogatás; ezeket ugyanis naprakészen, átláthatóan regisztrálják -- indokolta. Ez még egyelőre nem terjed ki az önkormányzati támogatásokra, de ennek központi nyilvántartásának jogszabályi előfeltételei vannak, hiszen érintik az önkormányzatok autonómiáját is -- tette hozzá.
Magyarország nem kér derogációt az állami támogatások témakörében, s azt vállalta, hogy a csatlakozás időpontjára EU-konformmá teszi az adókedvezmények szabályozását -- emlékeztetett Vargha Ágnes. Ugyanakkor az EU vélhetően nem fogad el olyan megoldást, amely a csatlakozás dátumához köti az állami támogatási rendszer átvételét, s egy fix dátumot szeretne. Ám ahhoz nekünk tudni kell, ha nem is percre pontosan, hogy mikorra várható a csatlakozás, azaz az unió politikai akarata eredményeként egy hiteles csatlakozási forgatókönyvre volna szükség -- tette hozzá. Egyben emlékeztetett arra, hogy az EU éppen a közelmúltban saját magának adott elegendő időt az átállásra azt követően, hogy -- a verseny szempontjából -- felülvizsgálták a tagállamok adókedvezményeit.
Az unióban mindenfajta támogatás nyújtható -- oszlatott el egy félreértést Vargha Ágnes --, csak éppen szigorúan a szabályok szerint tehető ez. A jogszabályok végrehajtásához szükséges jogi hátteret pedig az uniónak kellene átadnia Magyarországnak, mégpedig olyan hiteles formában, amely beemelhető a magyar jogrendbe -- hangsúlyozta Bobok, hozzátéve: mind ez idáig ezt még nem kaptuk meg.
Van, akinek jár az átmenet
Brüsszel azt várja Magyarországtól, hogy már a csatlakozást megelőzően tegye EU-konformmá az állami támogatások rendszerét, ugyanakkor a tagállamoknak adott elegendő időt az átállásra azután, hogy felülvizsgálta adókedvezményeiket.
