Az idei második negyedévben 1615 magyar kérte bejegyzését a brit hatóságoknál munka céljából, ez a szám 2006 óta nem volt ilyen alacsony - derül ki a legfrissebb statisztikai adatokból. Hasonló a tendencia a környező országok munkavállalóival is, mostanra vagy rájöttek, hogy Londonban sincs kolbászból a kerítés, vagy aki akart, az már gyökeret vert a szigetországban.
2008 volt a csúcs
Amióta hazánk 2004 május elsején csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta a magyarok szabadon vállalhatnak munkát Nagy-Britanniában. A brit hatóságok elsősorban az egyre növekvő kivándorlás és munkaerőhiány miatt döntöttek úgy, hogy nem korlátozzák a munkavállalást, azonban folyamatosan figyelemmel kísérik a tíz új uniós tagállamból érkezők számát. Ennek érdekében aki munkát akar vállalni, annak regisztrálnia kell magát.
A munkaerőpiac megnyitása után az első hullámban 2004 májusa és decembere között kicsivel több mint 3000 magyar kérte, hogy regisztrálják. Az ezt követő években a szám fokozatosan emelkedett, 2008-ban már megközelítette a tízezret. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy sokan megvárták az első tapasztalatokat, mielőtt belevágtak volna a nagy kalandba.
Az uniós csatlakozás óta 2009-ben fordult elő először, hogy kevesebb magyar kérte a regisztrációt a brit munkaerőpiacon: a 2008-as 10 890 után 8370-re esett vissza a számuk. Ez a tendencia látszott folytatódni az idei első félévben is: hat hónap alatt nagyjából 3700-an vállaltak munkát a szigetországban. Ugyanez a szám tavaly ilyenkor még majdnem 4000 volt, míg 2008 első felében majdnem 5500-an hagytak itt minket London kedvéért.
Az elmúlt öt év adatai alapján 2004 óta több mint 45 ezer magyar próbálta ki magát hosszabb-rövidebb ideig Nagy-Britanniában. Közülük azóta sokan hazatértek, de olyanok is vannak, akik már szinte letelepedtek, évek óta ott dolgoznak.
Már a lengyelek is otthon maradnak
A tíz közép-kelet-európai uniós tagállam csatlakozása után rögtön látszott, hogy a lengyelek viszik majd a prímet a nyugati munkavállalásban is. A harmincmilliós országból kész népvándorlás indult meg a csatornán keresztül. 2007-ben volt olyan negyedév, amikor három hónap alatt több mint negyvenezer lengyel vette nyakába a világot, míg idén április és július között már csak 8540-en kérték regisztrációjukat a brit hatóságoktól.
A tíz új uniós tagállam közül egyébként hazánk a második negyedévben második helyen állt a kivándorlók számát tekintve: a lengyelek mellett a litvánok aktívabbak nálunk a brit piacon. Érdekesség még, hogy a hazánkkal nagyjából megegyező lakosságú Csehországból a második negyedévben mindössze 680-an vállaltak munkát Nagy-Britanniában, de az elmúlt években is rendre körülbelül fele annyi cseh regisztráltatta magát, mint magyar.
A szlovákok a jelek szerint az euró bevezetése után döntöttek úgy, hogy inkább otthon maradnak: 2004 és 2009 között rendre kétszer-háromszor annyi szlovák vándorolt ki, mint magyar, majd a tendencia tavaly megfordult, mostanra "leelőztük" északi szomszédunkat.
A kelet-európai munkavállalók lanyhuló kivándorlása egyébként részben annak köszönhető, hogy az elmúlt években jelentősen gyengült az angol font az euróval és a forinttal szemben is. 2006-2007-ben például 450 forintos árfolyam is volt, mely mostanra 340 forintra esett vissza, ráadásul úgy, hogy az elmúlt két évben többször is mindössze 300 forintot adtak egy fontért. Ez azért befolyásolhatja hazánk fiait, mert így kevesebbet tudnak megtakarítani egy esetleges londoni kaland során.
mfor.hu
