A betéti társaság létrehozásához mindenekelőtt legalább két tagra van szükség, egy bel- és egy kültagra. Legfőbb előnye, hogy bármilyen kis tőkével megalapítható. A beltag azonban saját vagyonával is felel a cég azon kötelezettségeiért, amelyeket a társasági vagyon nem fedez.
A Bt. alapítása szintén társasági szerződéssel történik. Ma már alkalmazhatunk egy a törvényben meghatározott szerződésmintát is, amely azonban elég kötött, így nem tudunk kihasználni minden törvény adta lehetőséget.
Bármelyik formát is alkalmazzuk, valamennyi tagnak alá kell írnia, és ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, vagy közjegyző által készített közokiratba kell foglalni a szerződést. Lehetőség van arra is, hogy a tagot más személy képviselje az aláírás során, ehhez azonban meghatalmazás szükséges, valamint ezt az okiratot is ellenjegyeztetni kell.
A szükséges adatok:
• Tagok neve és adatai (személyigazolvány szám, Anyja neve, születési hely idő, személyi szám, lakcím)
• Cég tervezett neve (célszerű több variációt is kidolgozni, arra az esetre, ha a cégkizárólagosság bármelyiknek akadálya)
• Vagyoni betét (akár 1 forint)
• Képviselő (cégvezető) neve (ha nem azonos a beltaggal, akkor az adatai is)
• Székhely címe
• Fő tevékenységi kör
A törvény Bt.-nél nem ír elő minimum tőkét, valószínűleg ez is az egyik oka annak, hogy ilyen kedvelt ez a társasági forma.
A társaság alapítását a társasági szerződés megkötésétől számított 30 napon belül bejegyzés és közzététel végett be kell jelenteni a cégbírósághoz. Nem szabad elfelejteni, hogy a társaságnak saját bankszámlával is kell rendelkeznie, bár ezt az alapításkor a cégbírósághoz nem kell bejelenteni, valamint a cégbírósághoz történő bejelentéstől számított 15 napon belül be kell jelentkeznie az APEH-hoz. Ennek elmulasztása pénzbírsággal jár. A társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre.
Legalább kettőn áll a vásár
Sajátosság, hogy a Bt. egyszemélyes társaságként nem működhet, hanem egy vagy több beltagból, és kültagból áll. Azért van szükség erre a megkülönböztetésre, mivel mások a jogai és kötelezettségei a beltagoknak, mint a kültagoknak.
Talán a leglényegesebb különbség a felelősség tekintetében mutatkozik. A beltag felelőssége korlátlan, tehát ő a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért saját vagyonával is felel, míg a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, vagyis arra, hogy a megjelölt betétet valóban odaadja a társaságnak.
Nem szűnik meg automatikusan a társaság, ha valamennyi kültag illetve beltag kiválik. Ilyenkor a törvény ad egy 6 hónapos türelmi időt, ami alatt lehet új tagot szerezni, vagy akár át is alakulhatunk közkereseti társasággá.
Fontos tudnunk, hogy amennyiben a beltag a társasági szerződés módosításával kültaggá válik, tehát a felelőssége korlátlanból korlátozottá változik, akkor a beltagi minőségének megszűnésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül korlátlanul felel a betéti társaságnak harmadik személlyel szemben fennálló olyan tartozásaiért, amelyek beltagsági jogviszonyának megszűnése előtt keletkeztek.
A megszűnt Bt.-t terhelő kötelezettség alapján fennmaradt követelés szintén a cég megszűnésétől (törlésétől) számított öt év alatt érvényesíthető a cég volt beltagjával szemben.
Hasonló pedig a Bt. beolvad egy Kft-be, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság főszabályként az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja. A jogutódlásból eredően a jogutódot illetik meg a jogelőd jogai és terhelik a jogelőd kötelezettségei. A jogelőd gazdasági társaság tartozásaiért főszabályként a jogutód gazdasági társaság tartozik felelősséggel.
