Rendkívül trendi volt az elmúlt években a közösségi jelenlét, sok cég alakalmazta sikerre, erősítve brandjét és fogyasztói lojalitását. Sőt olyan példákkal is találkozhatunk, amikor az ügyfélszerzés során is sikerrel tudták az eszközt a kampányok során bevetni. Ez utóbbi cél kapcsán ugyanakkor nagyon sok vállalakozást ért csalódás is. A like-okból nem feltétlen lesz vásárló, miközben napjainkban a vállalatok marketingtevékenysége nagyon erősen értékesítés fókuszú lett.
Míg a közösségi média, illetve elsősorban a Facebook felfutása idején az oldal jelentős teret engedett a vállalati posztoknak, ez azonban az elmúlt egy-másfél évben megváltozott. A Facebook immár a fizetett hirdetéseket preferálja, míg a "sima vállalati posztokat" háttérbe tolja. Így a korábbi hátrány, amely során egy címlistára kiküldött üzenet megnyitása vagy éppen a továbbklikkelési arány terén az emaileknél tapasztalható volt a Facebook posztokkal szemben mára megszűnt. Egyes becslések szerint 2011-ben még kétszer annyi átklikkelést hozhatott egy 10-10 ezeres követő illetve címlista esetén a Facebook, ez azonban az első negyedéves becslések alapján kiegyenlítődött, illetve gyakran az email marketing javára fodult át.
Számos érv szól az emailek mellett (igaz legalább ennyi ezek ellen), a legfontosabb, hogy a címlistával mi rendelkezünk. Amennyiben a hatályos törvényeknek megfelelően épített úgynevezett otp-in listánk van akkor azt saját igényeinkre szabva tudjuk használni, nem kell alkalmazkodni megadott szabályokhoz. Ezzel szemben egy közösségi oldal, így a fent emlegetett Facebook esetében meg van kötve a kezünk, a közösségi oldalak dönthetnek a követőinkről, és kicsit sarkítva a kérdést, bármikor elvehetik tőlünk azt. Ez a gyakorlatban - ha csak nem nem hágja át durván az oldal által előírt szabályokat, akkor - nem történik meg, ám ahogy az elmúlt időszakban tapasztalható volt, a Facebook egyre komolyabb figyelmet fordít arra, hogy a bevételeit növelje, ez pedig jelentősen ronthatja a meglévő követők kapcsán a hatékonyságot, illetve a konverziós arányt.
A Facebook használta során fontos érv szokott lenni, hogy az általunk megosztott tartalmak korábban a like-olok, mára azonban már a megosztók üzenőfalán is megjelenik, így az elérés multiplikálódhat. Ez természetesen egy fontos érv, illetve egy jó csatorna lehet, potenciális vevők elérésére, ám erről egy email kampány során sem kell lemondanunk. Általánosnak ugyan nem tekinthető, de egyre gyakrabban alkalmazott eszköz az emailekben elhelyezett közösségi megosztást lehetővé tevő gomb(ok) használata. Ezzel két legyet lehet egy csapásra ütni, hiszen az irányunkban elkötelezet ügyfelek a termékünket, vagy szolgáltatásunkat önként népszerűsítik, miközben a saját magunk által kontrollálható eszköz használatáról sem mondunk le.
Természetesen amennyiben az idő, pénz és háttértudás hármas biztosított, akkor integrált kampányokat a legcélszerűbb bonyolítani. Ennek keretében ráadásul megfelelő üzenetek esetén nem csak az "aktuálisan eladni kívánt" termék és szolgáltatás népszerűsítését végezhetjük, hanem az adatbázis építést is, amely így sokkal költséghatékonyabb, illetve a későbbi kampányaink megtérülési mutatóit is jelentősen javíthatja. Egy integrált kampány során az email és a közösségi megjelenés (mely alatt a követőknek eljuttatott üzeneteken túl a hirdetéseket is értjük) mellett más eszközöket is célszerű bevetni, így a linkkampányoktól kezdve a sokak által az emailekhez hasonlóan lesajnált display eszközöket is. Számtalan kutatás bizonyítja, hogy ezek tudatos együttes használata szinergiákkal jár, így a kampány során magasabb megtérülés érhető el. Aki tehát eddig nem tette meg, az vegye elő újra a korábban épített adatbázisait, esetleg érdemes óriási (törvényes és szegmentált) címlistákkal rendelkező szolgáltatók közreműködését igénybe véve vevőket szerezni a like-ok helyett.
mfor.hu
