2. Személyre szabott, a collaborative filtering-en alapuló megoldások, új határ a magánjellegű és az egyéni között. Ez kulcsfontosságú: az egyéni kibertér részleges, mindig változó, átmeneti jellegű információrendszert jelent.
3. A transzpublikációs rendszer, Ted Nelson elmélete, aki a Xanadu alapító atyja és a hypertext feltalálója. A transzpublikáció az internet szerzői jogi rendszere: felismeri az együttműködés jelentőségét az intellektuális termékekben. A mű nem létezik végleges formájában, csak az állandó kommunikáció folyamatában. Ezt az állandó tevékenységet dokumentálják az archívumok.
4. A curiosity cabinet mint érvényes gyűjtemény reneszánsza: a kívülálló művészek és gyűjtők, valamint a marginalizált kultúra elismerése és értelmezése. A hagyományos kulturális hierarchia vége. Az internet a meta-narráció utáni, a master-narráció utáni világ legjobb példája.
5. A globális, ideológia alapú intézmények (pl. a WIPO és a UNO) összedőlése, és a globalizációt radikálisan bíráló intézmények felemelkedése. A multikulturalizmus, az avantgárd és az ellenkultúrák feltámadása. A virtuális távolság a legmegfelelőbb környezet a globalizáció radikális bírálatához: globális tudat globális kapitalizmus nélkül.
Összefoglalás:
A virtuális távolság világa az új szabadságok és jogok, az új kulturális identitást hordozó technológiák, az új elvek és az eredetiség, a kommunikatív, párbeszéd alapú személyiségek és közösségek világa. Új kreativitás, új művészeti formák, új egyesülés a globalizáció ellen.
A virtuális távolság világa az új művészi tevékenységek és a globalizáció ellen indult mozgalmak új formáinak világa. Létrejöttek új technológia alapú widerstand formen: SMS-ek, mobiltelefon-hívások, e-mailek, az internet: digitális folytonosság a politikai szabadság és a közösségteremtés új technológiáiban.
Virtuális távolság
Az ismert esztéta szerint kommunikációs távolság a digitális térben lényegében meg is szünt.
