A 4,7 millió svájci lakos közül mintegy 60 százalék élt azzal a lehetőséggel, hogy véleményt nyilvánítson az újonnan csatlakozottak szabad munkavállalásával kapcsolatban. Az arány igen magasnak számít az alpesi országban gyakran megrendezett népszavazások sorában.
[ajanlo=538][igazitas=right/]Svájcban csak mintegy másfél évvel ezelőtt nyitották meg a szabad munkavállalás lehetőségét az EU régebbi tagországainak munkavállalói előtt. Az alpesi ország állampolgárainak euro-optimizmusát bizonyítja, hogy 4 hónapon belül vasárnap már a második népszavazáson mondtak igent olyan kérdésben, amely az összeurópai együttműködés fejlesztését célozza. Júniusban 54,6 százalékos támogatással szavazták meg, hogy Svájc csatlakozzon a schengeni-dublini megállapodásokhoz.
Az Európai Unió még pénteken reményét fejezte ki, hogy a svájciak világosan állást foglalnak az új EU-állampolgárok szabad munkavállalásának a lehetővé tétele mellett. Benita Ferrero-Waldner EU-biztos szóvivője szerint egy esetleges elutasítás esetén a schengeni-dublini megállapodásokban foglaltak végrehajtása is nehézségekbe ütközne, valamint hatást gyakorolna az unió és Svájc kapcsolatrendszerének az egészére is, írja az MTI.
Svájcban 2000-ben a szavazópolgárok mintegy kétharmada mondott igent az alpesi ország és az EU közötti megállapodásokra, amelyek 2002 júniusában léptek életbe. A Kétoldalú Megállapodások I-es dokumentumgyűjteménye foglalja magába a munkaerő-áramlás szabályozásának kérdését, amelyről Svájcnak külön kellett döntenie. Az ezen kívüli 5 megállapodás ugyanis automatikusan kiterjed az EU új tagországaira is.
Mint ahogy arról az mfor.hu korábban beszámolt megkezdődött az Unió tagországai között az egyeztetés arról, szükséges-e 2006 után is korlátozni a tavaly csatlakozott országokból érkezők szabad munkavállalását.
Az unió régebbi tagállamainak nagy része átmeneti korlátozásokat alkudott ki a keleti munkaerő beáramlása ellen, ám ezeket 2006. májusi hatállyal felülvizsgálják. A közelmúltban kezdődőtt egyeztetések során az eddigi tapasztalatok és statisztikák figyelembevételével előkészítik a tagállamok jövő évi döntését. A rendelkezésre álló adatok szerint a munkaerő-áramlás nem bizonyult drámainak, és a szociális rendszert sem zavarta meg azokban az országokban, ahol már most sem alkalmaznak korlátozásokat.
