A világ számos országában megfigyelhető négy fogyasztói trend (a nők megváltozott szerepe, begubózás, önellátás, otthonáció) hazánkban is megjelenik, derül ki a Gfk Hungária csütörtökön nyilvánosságra hozott felméréséből.
Úgyis a nő dönt
A vásárlási döntéseknél itthon is kiemelten nagy szerep jut a nőknek, akik a hazai élelmiszer- és vegyi áru vásárlások 80 százalékának aktív szereplői. Ezáltal hatalmas költési potenciált jelentenek, akár nagyobbat is, mint a nemzetközi szinten regisztrált 70 százalék.
A Gfk szerint a magyar nőket általában sokkal inkább érdekli a családjuk helyzete, mint az országé. Egyre több időt töltenek bevásárlással, egyre több boltba mennek be, egyre többen "vadásznak" az akciós kínálatokra, hiszen a korábbinál kevesebb pénzből kell gazdálkodniuk.
Ezzel párhuzamosan "az egy boltra jutó vásárlási idő csökken", mondta el a felmérés alkalmából tartott sajtótájékoztatón Kozák Ákos, a Gfk Hungária igazgatója. Szerinte a bevásárlás ma már sokkal inkább "idő, türelem és lábmunka" eredménye, ami tökéletesen igaz a magyar háziasszonyokra.
Előretörnek a magyar termékek
Ami a "begubózás"-t (elemzők ez alatt azt értik, hogy az emberek az otthonuk közelében keresik a biztonságot – a szerk.) illeti, Magyarországon a hazai termékeket előnyben részesítők aránya 64-ről 68 százalékra emelkedett. Ez – a Gfk szerint - egyfajta "lokalizációs választ" jelent a globalizációs változásokra.
A válság miatt a hazai fogyasztókra is egyre jellemzőbb az önellátás: egyes termékeket inkább maguk állítanak elő, minthogy megvásárolják azokat. Ezzel párhuzamosan az "otthonáció" jelensége is megfigyelhető: a magyarok legnagyobb arányban az üdülésről és a nyaralásról mondanak le, valamint a szabadidős tevékenységek területén is spórolást terveznek.
Kevesebbet vásároltunk
A takarékoskodás összességében a bolti eladásokban is érezteti hatását, mint ahogy az a Gfk által közölt számokból is kitűnik. A magyar háztartások egy százalékkal költöttek kevesebb pénzt napi fogyasztási cikkekre 2009 első felében a tavalyi első félévhez képest, a forgalom volumenét tekintve még nagyobb esés tapasztalható: az első három hónapban 6,5, a második negyedévben 3,2 százalékkal kevesebb élelmiszert és háztartási vegyiárut vásároltunk.
Ezzel párhuzamosan az első félévben a nem élelmiszer jellegű termékeket is magában foglaló, teljes kereskedelmi forgalom volumene 3,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Ragaszkodunk a megszokotthoz
Érdekes jelenség, hogy míg a válság miatt az USA-ban és Európában a fogyasztók inkább spórolnak és az olcsóbb termékeket keresik, addig a magyarok továbbra is kitartanak megszokott termékeik mellett - a kisebb anyagi lehetőségek miatt azonban kevesebbet vesznek belőlük.
Másrészt észrevehető az is, hogy a hazai fogyasztó a nem vagy kevésbé szükséges vásárlások visszafogásával reagál a válságra, derül ki a Gfk felméréséből.
Wéber Balázs
Menedzsment Fórum
