A K&H családi vállalatok fenntarthatósági indexe szerint ez egyelőre nagy kihívás a cégeknek, mivel alig 10 százalékuk rendelkezik erre vonatkozó stratégiával. Hasonlóan alacsony arányban vannak azok a cégek, ahol a tevékenységük minden területén figyelnek a fenntarthatóságra. A pénzintézet a K&H családi vállalatok kiválósági díjjal idén immár 8. alkalommal ismerte el azokat a hazai cégeket, akik már elindultak ezen az úton.
A közlemény szerint közeledik 2025, amikor a vállalatok zömének fenntarthatósági jelentésben kell beszámolniuk az ESG, azaz környezeti, társadalmi és irányítási gyakorlatukról.
A következő években jelentősen megnő azoknak a vállalatoknak a száma, akik számára az EU beszámolási kötelezettséget ír elő fenntarthatósági gyakorlatuk bemutatására: 2026-tól, azaz a 2025-ös pénzügyi évre vonatkozóan már a 250 főt meghaladó cégek is érintettek. A családi vállalatok jelentős részének tehát 2 év múlva már aktuális lesz a fenntarthatósági jelentés készítése, amire ideje megkezdeni a felkészülést – hívta fel a figyelmet Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok központ vezetője.
Még nem kulcskérdés
A fenntarthatóság egyelőre még nem központi kérdés a családi cégeknél. Ezt mutatja a K&H családi vállalatok fenntarthatósági indexe, amely a cégvezetés attitűdjéről, aktivitásáról, írott fenntarthatósági stratégia meglétéről, a környezeti lábnyom méréséréről, illetve a cég társadalmi felelősségvállalásáról ad képet. Az index jelenleg 38 ponton áll, ami a közepesnél gyengébb értéknek felel meg. A kutatásból kiderül, a cégeket foglalkoztatja a téma és valamennyire tesznek is ennek érdekében, hiszen hozzáállásuk és a CSR tevékenységük ennél jóval erősebb. Mindezek stratégiai szintű kezelése, valamint az elért eredmények mérése és számszerűsítése viszont még gyenge pontnak számít.
A fenntarthatósággal kapcsolatos szaktudás és gyakorlat hiánya
Ha részletesebben megnézzük a számokat, azt látjuk, hogy a családi vállalatok legnagyobb arányban eseti jelleggel foglalkoznak csak a fenntarthatóság kérdéskörével (41 százalék), és csupán a cégek alig tizedénél jelenik meg stratégiai szinten, a vállalat egész működését érintő szempontként (12 százalék). Az erre irányuló írott stratégia pedig egyelőre csak elvétve található (8 százalék). Bőven van még tere a fejlődésnek, ezért is tartjuk nagyon meghatározónak az előttünk álló két év felkészülési időszakában a pozitív gyakorlatok bemutatását, nemcsak a fenntarthatóság, hanem a hosszú távú stratégia, generációváltás, és innováció témakörében is – emelte ki Ékes Ákos.
