Egészségesnek tartanám, ha a jövőben a budapesti önkormányzatok a helyi beruházásoknál - természetesen hasonó ár- és peremfeltételek mellett - az adott kerületben tevékenykedő vállalkozásokat helyeznék előtérbe - nyilatkozta az Üzlet című magazinnak Csoltó Gábor. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt szeretné, ha a Nyugat-Európában már megszokott eljárásrendhez hasonlóan Magyarországon is meghonosodna a helybeli cégeket támogató, vállalkozóbarát versenyszemlélet. Ami például azt is magában foglalja, hogy "végre ki lehessen zárni és kiközösíteni azokat, akik úgy vállalnak tudatosan önköltség alatti árakat, hogy aztán nem fizetik ki a tisztességes beszállítókat".
Csoltó a kamara érdekérvényesítő képességét hangsúlyozva kiemelte, hogy türelmi időt kértek és sikerült is elérniük a kormánynnál a KKV-szektor számára "erőn felüli feladatot jelentő új uniós adatvédelmi szabályozás, a GDPR bevezetésénél.
Megemlítette továbbá, hogy az egyik legfontosabb feladatának a kamarai szolgáltatások szélesítését tartja. Ennek keretében a kisebb cégeknek - akár ingyenesen is - a jelenleginél több, gyakorlati haszonnal járó szolgáltatást kívánnak nyújtani. A nagyobbakat pedig főként hatékony üzleti kapcsolatteremtésben tudják segíteni.
Szóba került az "Út a munka világába", vagyis a diákok munkalehetőséghez juttatását támogató szakmai program. Csoltó elmondta, a fiatalokat, végzős hallgatókat a munkába állást követően is figyelemmel kísérik, mivel "Budapesten nem csak munkaerőhiány, hanem bizonyos szempontból szakoktatási válság is van". Ez a program még csak próbaidőszakban van, de már működik - közölte a BKIK elnöke.
Elárulta továbbá, hogy a kamara a közelmúltban több bankkal is tárgyalt arról, hogy a tőkehiányos, de megbízható kamarai tagvállalatok miként kaphatnának hitelt úgy, hogy a kamarai tagságuk lenne a garanciájuk.