2019. szeptember 5. 11:01
mfor.hu

Az olasz futball rekordbajnoka és leggazdagabb klubja ázsiai szponzorszerződésekkel igyekszik csökkenteni lemaradását angol és spanyol riválisaival szemben.

A Juventus tavaly szerezte meg Christiano Ronaldót, potom 100 millió euróért. Ahogy akkor lapunk is írt erről, az igazolást a klub nagyívű stratégiájának részeként kell tekinteni, amely nemcsak a Bajnokok Ligája győzelmet célozza, de Ronaldo népszerűsége révén növelni akarja szurkolói bázisát szerte a világban, valamint a portugál szupersztár márkaértéke segítheti a klubot új, lukratívabb szponzori szerődések megkötésében. 

Cristiano Ronaldo (Kép: ft.com) Cristiano Ronaldo (Kép: ft.com)

A Juve vezetői annak ellenére biztosak az új és értékesebb szponzori szerződések megkötésében, hogy az olasz bajnokság, a Seria A nem annyira népszerű az ázsiai futballszurkolók körében, mint az angol Premier League vagy a spanyol La Liga. Giorgio Ricci, a klub bevételekért felelős vezetője szerint Ronaldo leigazolása és az egész jó európai kupaszereplés (a Juve a negyeddöntőben esett ki az Ajax ellen) új alapokat teremt az ázsiai szponzorpiacon. Ricci szerint komoly érdeklődés tapasztalható az ázsiai kontinensen irántuk, még akkor is, ha a legnagyobb európai klubokat többen követik figyelemmel, a Juve vonzó és képes értékesíteni kereskedelmi jogait.

Andrea Agnelli klubelnök - és nem mellékesen a több mint 200 klubot soraiban tudó Európai Futballklobok Szövetségének elnöke is - ugyan próbálkozik összelobbizni egy európai szuperligát (ami a hazájában egyeduralkodó, kihívó nélküli Juve szempontjából tökéletesen érthető), de közben azért a klub gőzerővel dolgozik a szponzorációs bevételeinek növelésén is. Júliusban kötöttek szerződést a Konamival, egy japán videójáték-készítővel.

Bár a szerződés értékét nem hozták nyilvánosságra, az ügyletet ismerő források szerint a hároméves szerződés 15 millió euróra rúg. Az évi ötmillió nagyjából duplája az eddigi hasonló típusú, globális partneri szerződéseknek, mint a kínai Linglong Tire és a Ganten ásványvíz-készítővel kötött, amelyek 2-3 milliós éves bevételt hoztak.

A stratégi részeként nyílt Hong Kongban egy leányvállalat, és több céget terveznek alapítani Délkelet-Ázsiában az új szponzori szerződések miatt.

Mindezek ellenére az olasz bajnok jelentős lemaradásban van az európai topklubokhoz képest. A Real Madrid 356 millió eurós kereskedelmi bevételei mellett eltörpöl a Juventus 87 milliós bevétele, ami csak 17 százalékát adja a klub 505 milliós tavalyi (2018. június 30-cal zárult) összbevételének.

A klub vezetői mindenesetre állítják, hogy a szponzori bevételek folyamatosan emelkednek. Ennek egyik bizonyítéka, hogy januárban kötötték újra a mezgyártói szerződésüket az Adidasszal, amelynek eredményeként mintegy 50 százalékkal magasabb összegért gyárthatja a Juve szereléseit a német sportszergyártó cég. Az üzlet egészen pontosan hét évre szól, 357 millió euróért, ami évi 51 milliós bevételt jelent az olaszoknak. 

A mezszponzori szerződés a Jeep-pel 2021-ben jár le, itt is emelést várnak a klub vezetői, amire lehet esély, hiszen az autógyártóban a Juventus tulajdonosának, az Agnelli családnak 30 százalékos részesedése van.

Ricci úgy véli, hogy az ázsiai szponzori szerződések segítenek a klub brandjének elterjesztésében a kontinensen, ami emeli a mezszponzori szerződés értékét is. Az olasz vezető a Manchester Uniteddel példálózott, mondván az angol klub szintén hét évre szóló 559 millió eurós szerződése a Chevrolet-val annak eredménye, hogy  az angoloknak 100 millió kínai követője van.

Mindenki tévedett, itt az igazság, hogy mennyit is keres a Juventus a Ronaldo-mezeken

Tim Crow, egy független sportmarketing tanácsadó szerint ebben kulcsszerep jut Ronaldónak, Ázsia ugyanis egy olyan piac, ahol a sztárkultusz óriási méreteket öltött. Kínában ugyanis a szurkolók sokkal inkább a sztárokat követik és nem a csapatokat. Ahogy Crow fogalmazott, ennek első példája David Beckham átigazolása volt 2003-ban: amikor elment a Manchester Unitedból a Real Madridba, a kínai szurkolók követték őt. Crow azonban figyelmeztet is: az ázsiai piac ugyan nagy, a fenti stratégia jó, ugyanakkor a verseny is óriási.