8p

Az autóiparban az idei év fő kérdése, hogy az egyes társaságok hogyan tudják menedzselni a felmerülő alkatrészek hiányát. A vállalatok többségének ez komoly kihívást jelentett, velük ellentétben a Tesla tudta hozni a terveit.

Pozitív meglepetés a Teslától

A Tesla 241 300 elektromos járművet szállított 2021 harmadik negyedévében - jelentette be a vállalat a hétvégén. Az elemzők előzetesen 220 ezer jármű szállítását prognosztizáltak, így tehát a most közölt adat pozitív meglepetést jelent. A Tesla azt is közzétette, hogy elsősorban az alacsonyabb árkategóriába tartozó Model 3 és Y típusokból készültek, hiszen a legyártott 237 823 autóból 228 882 darab ezek a középkategóriás modellek voltak. A fennmaradó 8941 darab legyártott jármű a prémiumkategóriás S és X típusú autók voltak. A második negyedévben a Tesla 201 250 járművet szállított és 206 421 autót állított elő, akkor jelentősen visszaesett a prémium modellek száma, hiszen csupán 2500 S és X készült.

Az Y az egyik legnépszerűbb Tesla modell (Forrás: Tesla.com)
Az Y az egyik legnépszerűbb Tesla modell (Forrás: Tesla.com)

A kellemes meglepetés persze nem feledteti, hogy az egész iparág számára komoly nehézségeket hozott az idei év. Ezek közül kiemelkedik az alapanyagok ellátása, így a félvezetők hiánya, de az elmúlt hónapokban ezt kiegészítette a világszerte tapasztalható szállítási problémák is. Hétvégi bejelentésében a Tesla is említést tett erről, megjegyezték ugyanis, hogy a tervekhez képest a járművek szállítása csúszásban van. A késések kapcsán az elektromos autókat gyártó vállalat a globális ellátási láncokban tapasztalható fennakadásokat és logisztikai kihívásokat említette okként.

Ha a Tesla által közzétett adatokat árnyalni szeretnénk, érdemes megjegyezni, hogy a vállalat által átadott autók száma eltörpül a teljes piac méretéhez képest, hiszen míg ők tavaly éves szinten félmillió járművet gyártottak, addig a Volkswagen-csoport vagy a Toyota ennél egy gyengébb hónapban is több autót készített 2020-ban. Más kérdés, hogy ugyan a teljes piacot nézve a Tesla szinte marginálisnak tekinthető, az elektromos járművek szegmensében messze piacvezetőnek számít.

Éppen ezért a befektetők egész másképp értékelik a céget, mint a versenytársakat, hiszen önmagában akkora piaci értéket képvisel, mint az őket követő legnagyobb német és japán gyártók összesen. A fent említett, iparági szinten alacsony darabszámok miatt tehát a Teslának relatív könnyebb dolga van, ha hozni akarja a terveit, esetleg túl akarja azokat szárnyalni.

A legnagyobbak sem tudják kezelni a helyzete, kihat a magyar üzemekre is

A világ egyik legnagyobb autógyártó vállalata, a Toyota augusztus végén például a chipek hiánya miatt volt kénytelen módosítani a terveit, ők a szeptemberre eredetileg tervezett 900 ezer jármű helyett 540 ezer járművel számoltak. A Toyota egyébként sokkal tovább ellenállt a félvezetők hiányának, mint számos más versenytársa, ami annak volt köszönhető, hogy a társaság tíz éve a fukusimai földrengés és szökőár után újragondolta és jelentősen átalakította a működési modelljét, és a kulcsfontosságú alkatrészekből nagyobb készleteket kezdtek tartani.

A karcsúbb raktárállománnyal dolgozó német vállalatokat egyébként már az év elején érintette a chiphiány, ami a magyarországi üzemek működését is befolyásolta. Az Audi és a Mercedes is kénytelen volt rövidebb ideig leállítani a termelését már az év elején, majd a kecskeméti üzemben április végén is volt egy kényszerszünet. Eközben olyan pletykákat lehetett hallani, hogy a másik két nagy hazai gyárban is komoly gondokat okoz az alkatrészek hiánya, és a vállalatok hiába kapnak rekordmennyiségű megrendelést azokat képtelenek kielégíteni.

A vállalatok magyarországi egységei a nyári leállásokat a korábban megszokottak szerint igyekeztek bonyolítani, ám augusztusi sajtóhírek szerint a Mercedesnél végül a félvezetőkkel kapcsolatos problémák miatt egy héttel meghosszabbították azt. Később mikrocsipek hiánya miatt a Magyar Suzuki Zrt. jelentette be, hogy esztergomi gyárában szeptember 6. és 18. között leáll a termelés.

Lassan oldódik meg a helyzet

A laikusok nem igazán értik, hogy az immár 10 hónapja zajló hiányt miért nem tudják a chipgyártók orvosolni. A szakértők szerint ennek több oka is van. Az alapprobléma kiindulópontja a koronavírus-járvány volt, amikor a leálló termelés miatt az autóipari szereplők csökkentették a chipekre vonatkozó rendeléseiket. Ugyanakkor ezeket a félvezetőket gyártó vállalatoknál, ezek a „visszamondott” alkatrészek nem kerültek raktárba, mert az elektronikai ipar felszívta a termékeket, az egészségügyi korlátozások miatt ugyanis világszerte a korábbinál több ilyen eszköz talált gazdára.

Amikor az autóipari vállalatok 2020 őszén gőzerőre kapcsoltak, akkor ugyan sokan le tudták dolgozni a korábbi kiesést és éves szinten jelentősen tudták a szeptember-decemberi időszakban növelni a termelésüket, ez idő alatt viszont felélték a felhalmozott chipkészleteiket. A gyártók mivel a kapacitásaik le vannak kötve, nem tudják növelni a kiszállított mennyiségeket. A megoldás tehát a gyártott mennyiségek növelése lenne, a bökkenő azonban az, hogy az új gyártósorok felépítése és üzembe helyezése nem megy egyik napról a másikra. A szakértői becslések szerint ez minimum egy-másfél év, tehát optimális esetben 2022 második negyedévétől enyhülhet a hiány.

Bár ilyen egyszerű lenne

Vannak azonban olyan elemzők, akik szerint a helyzet ennél összetettebb, és akár hosszabb időt is igénybe vehet, hogy a piacon a keresleti és a kínálati viszonyok kiegyenlítődjenek. A chipgyártók ugyan várhatóan már a jövő év első felétől növelni fogják a kapacitásaikat, ám eközben a kereslet is folyamatosan növekedni fog, többek között az autógyártók részéről is.

Az iparág ugyanis az elektromos járművek gyártása felé fordul, ezért, illetve az egyre modernebb technikai felszereltség miatt pedig a járművekbe egyre több chip kell majd. A folyamatok pedig egyértelműen azt jelzik, hogy a nyugati világban a hagyományos robbanómotorokat belátható időn belül ki fogják szorítani az elektromos autók.

Európában például a 2018-ban értékesített 198 ezer darabot az idén eladott elektromos autók száma várhatóan 1 millióval fogja meghaladni. Az új autók terén a növekedés évekig exponenciális lehet, amelyből az EU mellett Észak-Amerika, de Kína is kiveszi a részét. A legfrissebb prognózisok szerint 2025-ben Németországban az eladott új autók 40 százaléka lesz ilyen, míg Kínában minden negyedik új kocsi elektromos lehet. Ennek köszönhetően négy év múlva világszerte 10,7 millió, míg 2030-ban már több mint 28 millió elektromos autót adnak majd el.

A magyar autóiparban már megkezdődött a fordulat

A térnyerés hátterében, mint ismert elsősorban a környezeti aggodalmak állnak, hiszen mindenhol igyekeznek karbonsemleges működésre átállni, ehhez pedig a közlekedés zöldítése hatékonyan hozzá tud járulni. Az elektromos autózást a fogyasztók „belátása” mellett a szabályozók is támogatják, hiszen számos országban törvényileg fogják betiltani a hagyományos meghajtású új autók forgalmazását. Az úttörő egyértelműen Norvégia, hiszen ott 2025 után már nem lehet robbanómotorral szerelt új autókat eladni. Az Európai Unióban pedig 2035-ben tiltják be defacto a hagyományos autókat.

Abban egyelőre erősen megoszlik a szakértők előrejelzése, hogy az elektromos autók „lelkének” számító akkumulátorok fejlesztése és gyártása képes lesz-e az igényekkel lépést tartani. Ugyanakkor a járműgyártás feltételezhetően továbbra is központi szerepet majd be a magyar feldolgozóiparban. Az elektromos autókhoz készülő akkumulátorokban, illetve azok részegységeiben ugyanis az ide települő vállalatok révén európai nagyhatalommá válunk. A járműiparhoz kapcsolódó, és az elmúlt egy évben bejelentett beruházások ugyanis döntően ilyen jellegűek.

Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy az itt lévő és hamarosan Magyarországra települő gyártók is egyre inkább a tisztán elektromos autók felé fordulnak, amely ismét csak hazánk járműipari pozícióit erősíti. A Mercedes tavaly decemberben jelentett be nagyszabású beruházást, amely révén Kecskeméten fogják gyártani az EQB, azaz a tisztán elektromos meghajtású autót, amelynek 2021 utolsó negyedévétől kezdődhet a sorozatgyártása. Az új modell világpremierjét idén tavasszal tartották, a szakírók körében pozitív reakciókat kapott a jármű. Az 50 milliárd forint értékű beruházáshoz a magyar kormány 15 milliárd forint támogatást biztosít.

A régóta várt, Debrecenben épülő BMW-gyár ugyan (részben) a pandémia miatt csúszást szenvedett el, ám az új üzem várhatóan 2025-ben már működni fog. A bajor autógyártó korábban azt jelezte, hogy a magyar városban már csak tisztán elektromos járművek gyártását végzik majd.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!