A Dunamenti REK Reprodukciós Kft. már 2023-ban is jelentős árbevétel- és nyereségnövekedést könyvelhetett el, részben annak köszönhetően, hogy meglévő intézeteket integrált a gazdasági társaságba.
Bár 2024-ben már nem történt újabb beolvadás – hiszen a kilenc fiókteleppel működő budapesti meddőségi központ gyakorlatilag minden hazai kapacitást magába olvasztott –, a vállalat beszámolója szerint a növekedés továbbra is töretlen maradt.
A cég nettó árbevétele 5,3 milliárd forintról 8,6 milliárd forintra emelkedett, adózott eredménye pedig 825 ezer forintról 1,2 milliárd forintra nőtt.
A szektorban kiemelkedő nyereség elsősorban a bőkezű állami finanszírozásnak tulajdonítható, részben ellentmondva annak a korábbi kijelentésnek, miszerint az emberi élet nem válhat üzletté – mondta Novák Katalin az államosítás idején.
A társaság beszámolója szerint a 61 százalékos nettó árbevétel-növekedés mögött döntően az áll, hogy 2024-ben az Egészségbiztosítási Alapból a meddőségi kezelések finanszírozására fordítható keretösszeget 5 milliárd forintról 8,5 milliárd forintra emelték.
A magánszemélyektől beérkező bevétel pedig – 155 millió forint –, szinte elenyésző a központi büdzsé által biztosított összeghez képest. Érdemes megjegyezni, hogy a tehetős betegek még mindig például Csehországban kezeltetik magukat, mint az itthoni állami központokban. Sokan az a lombikkezeléseken kialakult várólisták és az „állami pácienskezelés” miatt döntenek így.
Fotó: Depositphotos
Egyébként a 2025-ös költségvetéstervezetben egészségügyi kiadásokra 3717 milliárd forintot írt be a kormány, ebből az Országos Kórházi Főigazgatóság meddőségkezelési feladatok támogatására 3,1 milliárd forintot szán, míg szakellátásra 13,2 milliárdot gondoltak adni.
A dolgozók száma is nőtt az egykori Kaáli Intézetből kinőtt Dunamenti REK Reprodukciós Központnál: 142 főről 216 főre duzzadt a kollektíva – kérdés, hogy orvosokat, biológusokat, embriológusokat vettek-e fel, vagy/és egyéb egészségügyi szakdolgozót, de erre nem tér ki a beszámoló. Ennek köszönhetően a bérekre is több pénz ment el, 2,8 milliárd helyett immár 4,5 milliárd forint jutott tavaly személyi kifizetésekre. Ehhez a kormánytól 1,2 milliárd forintot kapott az intézet.
2024-ben egyébként maga a Belügyminisztérium gyakorolt önkritikát a hvg.hu-nak, miszerint az állami rendszer jelenleg feleannyi humánerőforrással és infrastruktúrával rendelkezik, mint amennyi a termékenységi zavarral küzdő párok ellátásához szükséges lenne. Lehet, hogy az itt dolgozók létszámának ekkora növekedése már ennek tudható be. A tárca tavaly ősszel azt is belátta, hogy megközelítőleg 30 000 beavatkozásra lenne szükség évente ahhoz, hogy a termékenységi zavarral küzdő párokat megfelelően el tudják látni.
Vajon hány lombikkezelésre volt ez elég?
A meddőségi központ azt már nem részletezi beszámolójában, hogy a gazdasági adatok mögött hogy alakultak a mesterséges megtermékenyítés statisztikái 2024-ben.
Viszont Vesztergom Dóra, a Humánreprodukciós Intézet februárban lemondott igazgatója áprilisban, a Magyar Kórházszövetség 37. kongresszusán közölt adatokat.
„2021-ben 12 237 lombikbeavatkozás történt, 2023-ban 14 155, 2024-ben pedig 17 857. De évente közel dupla ennyi lombikkal kapcsolatos beavatkozás kellene” – mondta a HRI volt vezetője.
Nos, szakértői becslések szerint az ország közel 18 ezer lombikbeavatkozásából a Szegedi Tudományegyetemen hozzávetőleg 600, a Pécsi és a Debreceni Tudományegyetemen 1000-1000, a Semmelweis Egyetem Nőgyógyászati Klinikáin szintén 1000-1000 beültetést végeztek, tehát a beavatkozások kétharmadát itt, az ország legnagyobb meddőségi centrumában, a Dunamenti REK Reprodukciós Központ telephelyein végzik.
„Tavaly az újszülöttek már 3,2 százaléka lombikbeavatkozásból született, 2023-ban 3,06 százaléka, 2021-ben pedig 2,38 százaléka” – tette hozzá az azóta saját céget alapított Vesztergom, aki azt nyilatkozta lemondása után, hogy nem könnyítette meg a dolgát, hogy az egykori köztársasági elnök, Novák Katalin sógornője, de azt cáfolta, hogy az őt ért támadások miatt távozott volna.
Csökkenő születés, növekvő lombikbeültetés?
Egy logikai szempontot viszont érdemes a megnövekedett lombikbébi-születési adatokhoz hozzáfűzni: jó ideje demográfiai hullámvölgyben van Magyarország, egyre csökkennek a születésszámok. 2025 január–márciusban 17 945 gyermek jött világra, 7,2 százalékkal, 1397-tel kevesebb, mint az előző évben. Ezen belül januárban 4,1, február–márciusban 8,8 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma, mint 2024 azonos hónapjaiban.
Mindebből az következik, hogy a csökkenő születési számok miatt a lombikból született babák arányszáma nő. Így a növekvő százalékarányok hátterében nem csak az évről évre növekvő beültetések száma, hanem a demográfiai adatok romlása is meghúzódhat.
Vesztergom szerint egyébként évente 800-zal több gyermek születhetne petesejt-donációval. Erre Takács Péter egészségügyi államtitkár – aki szerint 2024-ben meghaladta a 3 ezret a lombikbabák születési száma –, ugyenezen a kongresszuson meglepő kijelentést tett. „Az egyházakkal most fogok tárgyalni második körben a petesejt-donációról, a petesejt-lefagyasztásról, amire technikailag készen állnak az intézetek. Abban bízom, hogy miután kikerül társadalmi vitára, az őszi törvényalkotási ciklusban itthon is elérhetővé teszik a magyar párok számára”.
Mint ismeretes, Magyarországon ma már csak államilag lehet lombikbeültetést végezni, hiszen az addig kiválóan működő magán meddőségi klinikákat 2021. szeptember 30-tól kezdték el államosítani. A meddőségi kezeléseket így azóta térítésmentesen tb-alapon vehetik igénybe a családalapítási nehézséggel küzdő párok. Az eljáráshoz szükséges gyógyszerek is közfinanszírozottan elérhetők az érintettek számára és hivatalosan egészen 45 éves korig fogadják a nőket az állami reprodukciós intézetekben.
A cégbeszámoló kiegészítő mellékletében még azt is írják: az általános üzleti környezet – különös tekintettel a szomszéd országban zajló háborúra, amely egész Európa gazdaságára kihatással van, okoz gazdasági nehézségeket. Illetve hogy 2024-ben továbbra is NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) átlagfinanszírozás volt érvényben, ezzel szemben a működési költségek az infláció hatására megemelkedtek.
