Elsőre talán irreálisnak tűnhet a következő gondolatkísérletünk, mégis érdekes eredményeket szolgáltathat annak vizsgálata, mennyi ideig élnének túl a hazai fociklubok abban az esetben, ha elapadna minden bevételi forrásuk. Noha erre vajmi kevés esély mutatkozik, vizsgálódásunk abból a szempontból mindenképpen érdekes, hogy az NBI-ben szereplő csapatok jó része kapcsolati tőkéjüknek köszönhetően sokkal inkább mesterségesen táplált bevételi forrásokra támaszkodik, mint a piaci tevékenységre. Ezt alátámasztják a céges beszámolók is, legalábbis azon klubok esetében, amelyek részletezik a bevételi forrásaikat.
A Tállai Andráshoz kötődő Mezőkövesd esetében például az értékesítési bevételeknek csupán 3 százaléka származik a jegyekből és a bérletekből, kicsit több mint 10 százalékát a játékos eladásoknak köszönhetik, a bevételek negyede pedig hirdetési és reklámbevételekből ered. A matyóföldiek mellett a Honvéd, a Diósgyőr, az MTK, a Kisvárda és a DVSC is lebontja a bevételeit, közülük pedig toronymagasan kiemelkedik a debreceni gárda. Ők a bevételeik 15 százalékát köszönhetik a jegy- és bérleteladásoknak, a többiek esetében ez csupán 1-4 százalékot jelent. Ami pedig a hirdetési és reklámbevételeket illeti, a Fradi bevételének 37 százaléka, több mint 924 millió folyik be ilyen jogcímen, a Lokinál ez 18, a Haladásnál 14, a Honvédnél 9, a Kisvárdánál pedig 39 százalék.
Mindezek alapján, ha esetleg a kormányközeli kapcsolatok és tulajdonosi kör érdekérvényesítő képessége megtörne, elfordulnának a szponzorok és a hirdetők a csapatoktól, az önkormányzatoktól, tulajdonosoktól sem érkeznének extra pénzek, akkor a tisztán piaci forrás, ami maradna alig jelentene fedezetet a költségekre.
Éppen ezért a túlélés idejének meghatározása során a gyorsan pénzzé tehető likvid eszközöket vesszük figyelembe, amit a mérlegben a forgóeszközök takarnak. Itt szerepelnek a házipénztárban, bankszámlán lévő forintok, az értékpapírok, a készletek és a követelések is. Ezt a napi működési költséggel kell elosztani, aminek meghatározásakor a szokásos üzletmenetet valószínűsítjük. Vagyis az anyagi, a személyi jellegű, az egyéb ráfordításokat, a fizetendő kamatokat és a fizetendő adót összesítjük.
Brutális összegeket emésztenek fel naponta a klubok
A legmagasabb napi költséget a bajnokság élén álló két csapat, a Ferencváros és a Videoton (újabban Mol Vidi) fenntartása igényli, ami tekintve, hogy a legnagyobb árbevételű csapatokról van szó nem is meglepetés. Ráadásul esetükben cél az is, hogy a nemzetközi kupasorozatok rendszeres résztvevőivé váljanak, amihez jókora költségvetés szükséges.
A Fradi működtetéséhez naponta több mint 13,5, a Videoton pedig 10,7 millió forint szükséges, amivel igencsak kiemelkednek a mezőnyből. A harmadik helyen ugyanis a Puskás Akadémia áll "mindössze" 6,2 millió forinttal.
A rangsor legvégén az NBI-es újonc Kisvárda szerepel egyelőre "csak" napi 1,1 milliós költségigénnyel, ami jövő ilyenkorra jó eséllyel akár meg is duplázódhat. Ennek két oka van: egyrészt az első osztályú részvétel magasabb költségeket ró a klubokra, amire bizonyíték a legutóbbi szezonban feljutó, majd ki is eső Balmazújváros.
- 2015-ben még napi 619 ezer forint is elég volt a működéshez,
- ez 2016-ra 990 ezerre nőtt,
- 2017-ben pedig már 1,6 millióból tudták fenntartani a klubot.
Másrészt pedig az új szezonra és az első osztályra készülve nem fukarkodtak, ha játékosok vásárlásáról van szó, ami egyfelől jelentősebb kiadást jelent, másfelől pedig a bérigényüket sem lehet aprópénzzel fedezni.
Az idei listára visszatérve, a Kisvárda előtt a Mezőkövesd 2,4 és a Paks 2,9 millió forinttal szerepel.
A teljes NBI-re vetítve egyébként emelkedtek a működési költségek. Míg a 2016/2017-es szezont megúszták napi átlag 4,5 millióból a résztvevő csapatok, a legutóbbi évadban már 5,3 millió kellett átlagosan a működéshez.
Van, aki 10 napig bírná
Nem túlzás, ha az eredmények alapján azt mondjuk: az NBI majdnem fele jó eséllyel lehúzhatná a rolót egy anyagi apokalipszis esetén. Számításaink szerint ugyanis 5 klub 3 hónapot sem tudna túlélni, közülük is a legrosszabb helyzetben a szombathelyi csapat van.
A Haladás ugyanis a többiekhez képest viszonylag alacsony, 3,4 milliós napi működési költségét mindössze 10 napig tudná fedezni a likvid eszközeinek köszönhetően.
Előtte a rekordpénzt felemésztő Videoton és Ferencváros szerepel. A fehérváriaknak 31, a zöld-fehéreknek pedig mindössze 50 napjuk lenne arra, hogy valamilyen azonnali megoldást találjanak a fennmaradás érdekében. Súlyos gondok támadnának az Újpestnél és a Puskás Akadémiánál is, előbbi 75, utóbbi pedig 84 napig tudna fennmaradni.
A legnyugodtabban Tállai András Mezőkövesdjénél nézhetnének szembe a felmerülő problémákkal, ők ugyanis a felhalmozott likvid eszközöknek köszönhetően majdnem 1 évig húznák, 361 napig tudnánk ugyanis finanszírozni a napi 2,4 milliós működési költséget.
A matyóföldiek mögött a Diósgyőr áll 157, majd az újonc Kisvárda 156 nappal.
A teljes NBI átlaga a napi átlagköltségek növekedésével párhuzamosan kicsit romlott: a korábbi 115 napos "túlélési idő" 118-ra emelkedett.
