Székhelyükön, Frankfurtban kiadott közös közleményük szerint alapos mérlegelés után megállapították, hogy az egyesülés nem lenne hasznos a részvényeseknek és az érdekeltek egyéb csoportjainak.
Ésszerű volt megvizsgálni a német bankrendszeren belüli konszolidáció lehetőségét, de kiderült, hogy nem eredményezne "elegendő többletértéket", nem jelentene nagyobb és fenntarthatóbb jövedelmezőséget a részvényeseknek, és jobb szolgáltatásokat az ügyfeleknek - emelte ki Christian Sewing, a Deutsche Bank igazgatótanácsának elnöke és Martin Zielke, a Commerzbank igazgatótanácsának elnöke.
|
| Commerzbank-épület Berlinben (Wikimedia Commons) |
A Deutsche Bank a mérlegfőösszeg alapján a legnagyobb, a Commerzbank a negyedik számú német bank. Egyesülésükkel egy hozzávetőleg 2000 milliárd euró (640 ezer milliárd forint) mérlegfőösszeggel, 38 millió magán-, és vállalati ügyféllel és 133 ezer munkatárssal rendelkező bank jöhetett volna létre, amely a legnagyobbak közé tartozott volna - a mérlegfőösszeg alapján a francia BNP Paribas után a második számú lett volna - az európai piacon.
Évek óta terítéken van
A két társaság esetleges fúziója évek óta a német pénzügyi rendszer legfőbb kérdései közé tartozik. Az egyesülés lehetőségéről már 2016-ban is tárgyaltak, akkor arra jutottak, hogy külön-külön kell folytatni a szerkezetátalakítást, és a munka lezárása után lehet visszatérni az ügyre. Ez az idén március közepén történt meg, az egyeztetés alig egy hónapig tartott.
A munkavállalói érdekképviseletek kezdettől fogva ellenezték a fúziót, a szolgáltató ágazat szakszervezeti szövetségének (Verdi) becslése szerint akár 30 ezer állás is megszűnhetne a két bank összeolvadása révén.
Az egyesülés legnagyobb támogatója a szövetségi kormány volt, álláspontja szerint szükség van egy globális léptékű tevékenységre képes nemzeti nagybankra, amely megbízható finanszírozója lehetne a globális beágyazottságú német gazdaság vállalkozásainak, és a Deutsche Bank-Commerzbank fúzióval létre lehet hozni egy ilyen hitelintézetet.
