<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Noha a magyar lakosság közvetlenül nem érzi a világpiacon elképesztő mértékben dráguló hatását, áttételesen így is visszaüthet rá. A vállalatok ugyanis nem fogják tudni lenyelni a növekvő energiaköltségeket, ráadásul már fontos termékek hiánya is felmerült.

Az elmúlt napokban ugyan jelentősen csökkent a gáz világpiaci ára, ám az egy évvel korábbi árakkal összevetve így is nagyjából hatszor többet kell a tőzsdéken fizetni a termékért. A problémák hátterében globális folyamatok állnak, világszerte ugyanis korlátozott a kínálat, miközben a kereslet változatlanul növekszik. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legutóbbi jelentése szerint Ázsia továbbra is felvásárolja az elérhető LNG (cseppfolyósított földgáz) forrásokat, ami miatt Európába az előző évi LNG-mennyiség 75 százaléka érkezik. Eközben a statisztikák azt jelzik, hogy az orosz gáz a korábbinál kisebb mennyiségben érkezik Európába.

Mindez számos iparvállalatra komoly nyomást helyez majd, hiszen a dráguló energiaárak kihat a működésükre is. A termelői árindexek világszerte azt jelzik, hogy – a dráguló alapanyagok mellett – az energiaköltségek növekedése is nagyon súlyos következményekkel járt. Az úgynevezett PPI mutató nem csak azokban az államokban nőtt kiugró mértékben, ahol a fogyasztói árindex, az infláció magasba szökött. Hanem olyan országokban is, példaként említhető Németország, ahol az az augusztusban a termelői árindex 15,6 százalékkal ugrott meg, miközben az inflációs alapmutató 3,9 százalékos mértékben lendült ki. Ez egyébként azzal is jár, hogy a vállalatok által alkalmazott árrés szűkül, hiszen a költségek növekedését nem tudják teljes mértékben áthárítani a fogyasztókra.

Újabb viharfelhő az autóiparban?

Az elmúlt hetekben már több szektorban is megkongatták az érintettek a vészharangot, hiszen egyes vállalatok, köztük acél-, műtrágya- vagy és üveggyártó vállalatoknak az energiaárak emelkedése miatt fel kellett függeszteniük vagy csökkenteniük kellett a termelést Európában és Ázsiában. A globális értékláncok révén pedig ezek visszahathatnak akár a magyar vállalatokra is, hiszen a hírek szerint például olyan acélgyártó is érintett, amely fontos autóipari beszállítónak számít. Európa második legnagyobb acélipari vállalata, a német Thyssenkrupp, amely több magyarországi autógyártónak is a beszállítója azt közölte, hogy egyelőre nem korlátozzák a termelésüket, de az árakban érvényesítik.

A jelenleg a chiphiány miatt egyébként is óriási problémákkal küzdő autóipar számára nagyon rosszul jönne, ha újabb alkatrészek kiesése miatt lennének problémák a termelési láncokba, ahogy ezek áremelkedése is nehézséget okozhat. Miután a járműgyártás a magyar ipar zászlóshajója, így értelemszerűen az egész gazdaság számára okozhat nehézséget. Ráadásul amennyiben a gáz drágulása miatt akadozik a termelés, már csak azért is, mert ez nem csak a „kirakatban álló” gyártóknál, de a teljes beszállítói vertikumban bevételkieséssel járhat. A korábban jelentkező problémák a termelési adatokban egyébként már így is visszaköszönnek.

Az élelmiszeripar gondjait a lakosság is megérzi majd

Az egyik legnagyobb hazai műtrágyagyártó vállalat vezetője is jelezte az utóbbi napokban, hogy komoly problémát jelent számukra a kialakult helyzet, és az egész iparágat súlyosan érinti az emelkedő gázár. A földgáz ugyanis kulcsfontosságú input az ammóniagyártásban, amit pedig a nitrogénalapú műtrágyához használnak. Egyébként a legnagyobb európai műtrágyagyártó, norvég Yara International a napokban azt közölte, hogy magas gázárak miatt mintegy 40 százalékkal csökkenti európai ammóniatermelését.

Miután a mezőgazdasági termelők már az idei évben is óriási problémaként élték meg a műtrágya drágulást, így borítékolható, hogy az alapanyagok hiánya és drágulása tovább súlyosbítja majd a helyzetüket. Ez pedig nagy valószínűséggel azzal jár majd, hogy tovább drágulnak az élelmiszerek, ami pedig visszahat majd a lakosságra és az inflációra is.

A dráguló műtrágya az élelmiszerek árában is jelentkezik majd (Forrás: Depositphotos)A dráguló műtrágya az élelmiszerek árában is jelentkezik majd (Forrás: Depositphotos)

Érdekesség, hogy az ammóniagyártás visszaesése további módon is hat az élelmiszeripari vállalatokra. Ennek ugyanis egy mellékterméke CO2 gyártás, amelyből a hírek szerint így a szükségesnél kevesebbet fognak előállítani. Ez pedig most az üdítőital és sörgyártók számára is fejfájást okoz, hiszen nem lehet tudni, hogy meddig lesznek elegendők a készleteik.

A CO2 hiány hatással lesz a húsiparra is, hiszen a vágóhidakon ezzel az anyaggal kábítják el az állatokat. De széndioxidot használnak számos élelmiszernél a vákuumcsomagolásban, amely hozzájárul a hosszabb eltarthatóságukhoz is.

Az építőiparban jön az újabb pofon?

A nehézipar és a vegyipar mellett akár az építőiparra is hatással lehet a földgáz árának szárnyalása. Bár a köztudatban ez kevésbé kapcsolódik össze, a cementgyártásnál is lehet hatása. A napokban ugyanis világ második legnagyobb cementgyártója, a német HeidelbergCement AG azt közölte, hogy a magasabb energiaárak növelik a termelési költségeket. Öröm az ürömben, hogy a társaság bejelentése szerint a nehézségek ellenére nem állították le és nem csökkentették a termelést.

Amennyiben az energiaárak miatt Európában megugrana a cement ára, úgy az rövid időn belül a magyar piacra is be fog gyűrűzni. Ez már csak azért is kellemetlen, mert az építési költségek drasztikusan emelkedtek az elmúlt időszakban, ami a nyár folyamán már beavatkozásra késztette a kormányt. A legutóbbi hírek szerint ráadásul az árak növekedése megtorpant, sőt egyes terméktípusok (köszönhetően egyébként a világpiaci árcsökkenésnek) olcsóbbak is lettek. Így egy újabb drágulási hullám aligha jönne jól akár a megbízóknak, akár a kivitelezőknek.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.