2p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Több vállalatnál a napi működés biztosítása sem megoldott. A pluszpénz is csak a bér- és a munkaerőhelyzet rendezéséhez lenne elég. A háttérben a rezsicsökkentés áll.

Komoly gondokról számol be a magyarországi ivóvízellátásban az nrgreport cikke, melyet az index.hu szemlézett. Az nrgreport Kurdi Viktorral, a Magyar Víziközmű Szövetség elnökével készített interjút, és a szakember elmondása szerint negyven hazai víziközműcégből 8-10-nél már a napi működés biztosítása sem megoldott, az év végére fizetésképtelenné válhatnak. Abban, hogy a helyzet idáig fajult, Kurdi szerint nagy szerepet játszott a rezsicsökkentés.

A 2011-ben megszületett víziközműtörvény kimondta ugyan, hogy a vízdíjakat csak nettó 2,6 százalékkal lehet emelni, de 2013-ban az összes lakossági víz- és csatornadíjat 10 százalékkal visszavágta a rezsicsökkentési törvény, ami 2009-es, 2010-es árszintre vitte vissza a tarifákat, a vállalkozások tarifáit pedig befagyasztotta. Kurdi szerint ma gyakorlatilag 2009-2010-es árszinten kell működniük, 2019-es átlagbérrel.

Mindeközben pótolni, felújítani akkor is muszáj, ha nem kérhetnek érte pénzt - a szövetségi elnök szerint a vízközművek nagy része most már a jövőbeli működését biztosító tartalékait éli fel.

Kurdi szerint összesen 1000-3000 milliárd forint kéne az ágazat rendbetételéhez. Ha tíz év alatt akarnának felzárkózni önmagukhoz, az is évi százmilliárd forint pluszpénzt jelentene, ami szerepel is a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott rekonstrukciós tervekben, de az Innovációs és Technológiai Minisztérium minderre úgy reagált, hogy kétszer 1,5 milliárd forint kerettel pályázatot írt ki és bonyolított le, amire 30 százalék önerővel lehetett pályázni. Ezt jellemzően az önkormányzatok biztosították.

A vizes cégeknek, csak arra, hogy legyen elég emberük, azaz a bér- és munkaerőhelyzet rendezéséhez évi 8-10 milliárd forint többletforrásra lenne szükségük . Palkovicsék minisztériuma részéről ezért a nyáron ígéretet kaptak arra, „hogy ezeket a cégeket 3-5 milliárd forinttal megsegítik még az idén”.

Kurdi szerint, ha nem rendezik a helyzetet, akkor az elöregedő infrastruktúra miatt Magyarországon is nagyobb területek vízellátása szűnhet meg hosszabb-rövidebb időre.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!