A cikk eredetileg laptársunk oldalán, a Privatbankar.hu-n jelent meg
Az MKB Bank múlt pénteken jelentette be, hogy elnök-vezérigazgatója, Balog Ádám önként távozik, akár már 2020. december 31-én, de legkésőbb 2021. március 1-jén. Az időpont attól függ, hogy a Balog távozása miatt december 14-ére összetrombitált rendkívüli közgyűlésen megválasztandó új igazgatósági elnök kinevezése mikor hatályosul. Ezt alapvetően az befolyásolja, hogy mikor zárul le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyezési eljárása.
Balog lemondása első ránézésre azért lehet váratlan, mert az MKB éppen benne van a hazai bankrendszer 1987 óta íródó történetének egyik legnagyobb projektjében, mely során a Mészáros Lőrinc többségi tulajdonában lévő hitelintézet egyesül a Takarékbankkal és a Budapest Bankkal (BB), megalkotva ezzel Magyarország – az OTP Bank utáni – második legnagyobb hitelintézetét. Az évek óta szakmai berkekben biztosra vett fúzió idén májusban nemesült ténnyé, amikor először a Takarékbank és az MKB kürtölte világgá az egyesülési szándékát, majd kisvártatva a BB is csatlakozott a duóhoz. Az akkor készült fotókon mosolygós bankvezetők néztek vissza ránk – köztük Balog.
Mi sem volt természetesebb, mint hogy az MKB vezére – másik két társához hasonlóan – a várhatóan több éven át tartó egyesülés előkészítésére létrehozott, s a cégbíróság által június végén bejegyzett társaságban, a Magyar Bankholding Zrt.-ben is jelentős szerepet kapott, bekerült annak ötfős igazgatóságába (it). Igaz, nem ő lett az elnök, hanem a Takarékbank első embere, miután a kormány választása a több egyesülésben már tapasztalatot szerzett, ráadásul a takarékszövetkezetek integrációját sikeresen levezényelt Vida Józsefre esett, aki korántsem mellesleg Mészáros Lőrincnek nemcsak az üzlettársa, hanem a barátja is.
Bár forrásaink szerint már ekkor sem érezte jól magát Balog a bőrében, a kedvét az szegte végképp, amikor augusztus végén a Mészáros Csoport bejelentette, változik a felállás: a Magyar Bankholding igazgatóságának az alelnöke az a Barna Zsolt lesz, aki kevesebb mint másfél hónappal korábban közös megegyezéssel távozott az OTP Bank általános vezérigazgató-helyettesi posztjáról. Bár az MKB vezére is maradt az it-ben, hirtelen a harmadik helyen találta magát. Attól kezdve csak idő kérdése volt, hogy mikor veszi a kalapját – mondták lapunknak a bank belső ügyeit jól ismerők.
Még a sípszó elhangzása előtt
Ez az alkalom október végén jött el, midőn a három bank kinyilatkoztatta, hogy hamarosan megkezdi működését a Magyar Bankholding, mely 2021-ben kezdi kidolgozni a részletes fúziós ütemtervét, annak mérföldköveit és az üzleti stratégiát. Logikusnak tűnt, hogy ha Balog venni akarja a kalapját, akkor azt most, a képzeletbeli kezdő sípszó elhangzása előtt, mintsem a meccs közben érdemes megtennie.
Ezen előzmények után jutottunk el a cikkünk elején említett november 13-ai péntekig, amelyen az MKB közhírré tette Balog lemondását, egyidejűleg december 14-ére össze is hívott egy rendkívüli közgyűlést az utód megválasztására.
"A kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggésben – különös tekintettel az annak keretében elfogadásra kerülő korlátozó intézkedésekre – kifejezetten felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jelen hirdetménnyel kapcsolatosan adott esetben felmerülő bármilyen és elkerülhetetlen változásról a Társaság haladéktalanul rendkívüli tájékoztatást tesz közzé." Ezzel zárul az MKB december 14-ei rendkívüli közgyűlésének meghívója. Ezt november 13-án tették közzé. Csakhogy négy nappal később, november 17-én hatályba lépett az a kormányrendelet, amelynek értelmében 2021. február 8-áig nem lehet személyes részvétellel megtartani a részvénytársasági összejöveteleket, csak online. Az első hullám idején, áprilisban több tőzsdei társaság – köztük például a Mol – esetében részvényesek helyett a társaságok igazgatóságai döntöttek a meghívóban szereplő valamennyi napirendi pontra vonatkozó előterjesztésről és határozati javaslatról. Az MKB-nál ez most annyiban lenne egyszerűbb, hogy mindössze 7 tulajdonosa van, közülük egy sem kisbefektető, egyikük részaránya sem kevesebb 2,5 százaléknál.
Akár azt is gondolhatnánk, hogy a fúzióig hátralévő időre nem könnyű bankvezetőt találni. Hiszen ki vállalna el egy olyan posztot, amely bizonyosan megszűnik egy idő múlva – már csak az a kérdés, hogy ez 4, 5 vagy 6 évet jelent, eddig tarthat egy ilyen mértékű egyesülés levezénylése. Ebből kiindulva akár az is logikusnak tűnhet, hogy átmenetileg a bankon belülről nevezik ki az új vezért. Például Ginzer Ildikó üzleti és általános vezérigazgató-helyettest léptetik elő, aki forrásaink szerint amúgy is gyakorlatilag már hónapok óta irányította Balog helyett az MKB-t.
Mégsem ez a megoldás lehet a nyerő, hanem kvázi kívülről érkezhet az utód, méghozzá nagyon is potentát. Azért kvázi, mert az MKB igazgatósága nem mást, mint a Magyar Bankholding időközben igazgatósági elnökké előlépett Barna Zsoltot jelöli elnök-vezérigazgatónak. Értesülésünkkel szembesítettük a Mészáros Csoportot, ahol azt a választ kaptuk, hogy „ezt az információt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk”.
A történtek fényében már csak az érdekesség kategóriájába tartozik, hogy állítólag korábban volt egy olyan verzió is, miszerint Vida elengedi maga mellől egyik helyettesét, Szabó Leventét, s ő veszi át az MKB irányítását, ezzel is még inkább megerősítve a Takarékbank súlyát. Ám ez tulajdonképpen teljesült azzal, hogy a Magyar Bankholdingot vezérigazgatóként irányító Vida három közvetlen helyettese közül kettő is takarékbankos, a stratégiai kontrollért felelős Martzy Antal és a fúziós irodát irányító Egerszegi Ádám (mellettük a jogi és prudenciális kontrollért felelő Csapó András az MKB-nál dolgozik).
Azt, hogy kevesebb, mint öt hónappal az egyik nagybanktól (OTP) való távozását követően hogyan lehet egy másik nagybank (MKB) vezetője Barna, korábbi cikkünkben már részletesen körbejártuk. Bemutatva, hogy egyrészt egy ilyen szintű „átigazolás” korántsem példátlan Magyarországon (sem). Másrészt a versenypiacon évszázadok óta dívó gyakorlatnak megfelelően Barnának is volt az OTP-vel versenytilalmi megállapodása, ám erről a felek – ahogyan az ügyekre rálátó, névtelenséget kérő informátorunk akkor fogalmazott – gentlemen’s agrement-et kötöttek. Ez tehette tehát lehetővé, hogy Barna előbb a megabankot előkészítő céghez távozhasson, hamarosan pedig átvehesse az MKB irányítását.
Előbb Opus, aztán vissza a kormányba?
S hogy mi lesz az elődjével? Balog Ádám sem esik messze Mészáros Lőrinctől. Sőt. Már tavaly októberben bekerült a Mészáros többségi tulajdonában lévő Opus Global Nyrt. igazgatóságába, majd idén júniusban az it alelnökévé lépett elő.
Arra azonban nem érdemes mérget venni, hogy Balog hosszú ideig marad az Opus Global kötelékében. Forrásaink szerint a 2022 tavaszán esedékes országgyűlési választásokig mindenképpen, ám amennyiben azon a Fidesz ismét győzelmet arat, akkor az MKB-tól távozófélben lévő szakember kormányzati megbízatást kaphat. Ez nem lenne idegen tőle, hiszen a második Orbán-kormány idején, 2010 májusától 2013 márciusáig az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára volt. Egészen addig, amíg miniszterét, Matolcsy Györgyöt ki nem nevezték jegybankelnöknek, aki vitte magával alelnöknek.
Balog leendő kormányzati szerepvállalását egyébként egyesek összefüggésbe hozzák azzal, hogy a vele jó kapcsolatban lévő Nagy Márton, nem sokkal azt követően, hogy idén május végén hátrahagyta az MNB alelnöki székét, már Orbán Viktor tanácsadója lett. Nagyról is azt rebesgetik, hogy a leendő ötödik Orbán-kormányban rá is fontos szerep várhat. Balog és Nagy jó viszonyát jelzi, hogy előbbi egy június közepi sajtótájékoztatón köszönetet mondott Nagynak és egy másik korábbi MNB-alelnöknek, Windisch Lászlónak, mint akik sok "hőstettet hajtottak végre” az MKB 2014-2015 közötti szanálásakor.
