<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Méghozzá 15 napon belül.

A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest-Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit, írja a pernyertes lap.

Mint ismert, a mintegy 750 milliárd forint összköltségűre becsült megaprojekt kivitelezési szerződéseit 2019-ben kötötték meg, majd egyből 10 évre titkosította is azokat az országgyűlés. A HVG közérdekű adatigénylést nyújtott be, a projektgazda Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. által megkötött, 5 millió forint feletti szerződéseket, valamint az alvállalkozók listáját kérték ki, úgy, hogy fel legyen tüntetve, hogy a cégek a projekt hány százalékáért felelősek, és mekkora értékben részesülnek a beszerzés értékéből.

Az adatokat nem kapták meg, ezért a Transparency International Magyarország és Karsai Dániel ügyvéd segítségével pert indítottak. A pert első fokon elbukták, a másodfokon döntő bíróság viszont nekik adott igazat, az ítélet jogerős: ki kell adni a szerződéseket. 

Mint a HVG írja, az ügyben döntőnek bizonyult, hogy bár a projekttel kapcsolatban olyan szabályt hoztak, amely alapján a külügyminiszter megtagadhatja az adatigénylést, ez önmagában nem elegendő, indokolni is kell a megtagadást. Szijjártó Péter pedig nem adta ki az adatokat, de azok visszatartását nem indokolta meg. Az adatok egyébként akkor tarthatóak vissza, ha azok "Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeinek illetéktelen, külső befolyástól mentes érvényesítését veszélyeztetik".

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója így kommentálta a helyzetet: "A Budapestet Belgráddal összekötő vasútpálya fejlesztése 750 milliárd forintba fog kerülni, a kormány azonban trükkös megoldást eszelt ki az átláthatósági követelmények kijátszására: a beruházás költségeit formailag kínai állami hitelből fedezik, de a számlát a végén persze a magyar adófizetőknek kell állniuk. Akik ráadásul nem is jogosultak arra, hogy megismerjék a költések részleteit, mert, úgymond, nem is magyar közpénztől, hanem kínai hitelről van szó."

Az igényelt adatokat 15 napon belül kell elküldeni, ha nem, akkor az ügy a lap szerint a Kúrián folytatódhat.

A Budapest-Belgrád vasút alapkövét idén októberében tették le. A kivitelezőket 2019-ben választották ki, a közbeszerzést a kínai vasúttársaságot képviselő China Railway Electrification Engineering Group Kft. és a China Tiejiuju Engineering & Construction Kft. nyerte, magyar részről pedig Mészáros Lőrinc érdekeltsége, az RM International Zrt..

A HVG emlékeztet: azt nem tudni, a 2019 óta eltelt időben kikkel kötöttek szerződést a munkákra, és milyen értékben, az alvállalkozók kapcsán is csupán annyi derült ki: nemcsak fővállalkozóként, alvállalkozóként is a Mészáros-család érdekeltségei kapnak megbízásokat. Az R-Kord Kft., a V-Híd Zrt., a Fejér B.Á.L. Zrt., és a Vasútvill.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.