2019. augusztus 2. 08:55

Miután a nagy piaci szereplők közül utolsóként a Tesco és a Lidl is leadta a legutóbbi pénzügyi évére vonatkozó jelentését, pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a magyarországi élelmiszer kiskereskedelem tíz vezető társasága hogyan teljesített 2018-ban, illetve 2019 elején.

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

Ebben a szektorban a rangsorok összeállítása mindig kicsit sántít, mert a nagy cégek közül a Tesco és a Lidl nem a többnyire megszokott időpontban, azaz a naptári év végén, hanem februárban zárja a könyveit. Az Auchan ráadásul tavaly csonka évet zárt, mert a márciusi zárásról áttért a decemberire (így tavalyi adatai csak 9 hónap teljesítményét tartalmazzák).

Ha ezektől a körülményektől (jobb megoldás híján) eltekintünk, akkor az alábbi árbevételi rangsor állítható fel 2018-ra:

 

Az élbolyban nincs átrendeződés sem a tavalyi, sem a két évvel ezelőtti rangsorhoz képest.* De önmagában az árbevétel nem sokat árul el a cégek működéséről a kiskereskedelemben, legfeljebb annyit, hogy mekkora értékben képesek árut venni-adni, azaz magukon átfolyatni. Sokkal érdekesebbek azok a mutatók, amelyek azt jelzik, hogy ezt a tevékenységet milyen eredményesen, milyen hatásfokkal teszik.*

Az alábbi grafikonon azt mutatjuk be, hogy az EBITDA* hány százalékát teszi ki az árbevételnek. Ebben a mutatóban a Lidl már megelőzi az első két helyezettet, a 8,5 százalékos arány nagyon magas a vetélytársakhoz képest.

 

Egy másik jó összehasonlítási lehetőség, ha azt nézzük, hogy egy alkalmazottra mekkora árbevétel jut, azaz átlagosan mennyi forgalmat tud lebonyolítani egy dolgozóval a cég. Ebben is magasan vezeti a mezőnyt a Lidl, de az is jól látszik a számokból, hogy a diszkont modellben dolgozó három lánc (Lidl, Aldi és Penny-Market) magasan a leghatékonyabb, ha a munkaerőt forgatni kell. Ez azért nem meglepetés, mert a modellnek üzleti szempontból ez az egyik kulcsa, így találták ki a logisztikát, és így építik fel a boltjaikat is (a raktárosból hirtelen pénztáros lesz, de a következő pillanatban már árufeltöltő).

 

Azt is megnéztük, hogy mennyivel tudták növelni az árbevételüket a cégek egy év alatt. A Lidl ebben a mutatóban is magasan veri a mezőnyt, 30 százalék feletti növekedése azt jelzi, hogy vastagon veszi el a levegőt a versenytársak elől (bár vélhetően nem a top10 tagjainak, hanem a kisebb boltoknak az életét keseríti meg egyre jobban).

 

Az élelmiszer kiskereskedelemben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018-ban 3,9 százalékkal nőtt a forgalom. Igaz, a diszkontláncok és a hipermarketek kisebb-nagyobb részben nem csak élelmiszert árulnak, de ha általánosságban nézzük a kisker-forgalom bővülését, az is csak 6,5 százalékos volt tavaly. Ehhez képest a Lidl 31 százaléka igazi bűvészmutatvány, de az Aldi 22, és a Penny-Market 12 százalékos bővülése is jelentős, arra utal, hogy gyors ütemben koncentrálják a piacot.

Szintén nagy ugrást produkált az egyik Coop társaság: a Co-op Star árbevétele 24 százalékkal emelkedett. Ennek a megítélése azonban azért nehéz, mert a piacon a teljes Coop lánc a tényleges versenyző, vagyis előfordulhat, hogy a sok cégből álló Coop birodalmon belül egyes tagok erősödnek, mások gyengülnek, és így a teljes képet egy-egy kiugró adatból nem látjuk.

Mindenesetre a nagy versenyzők közül egyedül a Tesco árbevétele csökkent, igaz, a 0,17 százalék ebben a méretben inkább nevezhető stagnálásnak.

Ha pedig a tíz legnagyobb vállalaton belüli dinamikát nézzük, akkor jól látszik, hogy a Lidl árbevételben erősen jön fel a második helyen álló Sparra. A német diszkont lemaradása 2017-ben még 138 milliárd forint volt az osztrákok mögött, tavaly azonban már csak 78. Ha ez így megy tovább, akkor a Spar elveszti második helyét, pedig darabszámra jóval több üzlete van, mint a Lidl-nek. És bár ez csak játék a számokkal, mégis úgy látszik, hogy

ha a Tesco nem növekszik, akkor a Lidl hamarosan lövőtávolba kerül a piaci elsőségért is.

A hatékony működés azért is életbevágóan fontos manapság a kiskereskedelemben, mert a munkaerőhiány miatt csak úgy lehet versenyben maradni, ha a szükséges béremeléseket a társaság ki tudja gazdálkodni. Megnéztük ezért azt is, hogy mennyi az egy főre jutó személyi jellegű ráfordítás a cégeknél, azaz ki tudja a legtöbbet adni a munkavállalóinak, és kinél lehet még tartalék az iparági átlaghoz képest. Az alábbi grafikonon ezt mutatja 2017-re és 2018-ra vonatkozóan.

 

Nincs olyan cég a kilenc legnagyobb között, amelynél ne kellett volna emelni a személyi ráfordításokat, de az is jól látszik, hogy messze a három diszkont költ legtöbbet a dolgozóira, és a Lidl ebben is átvette a vezetést a tavalyi győztes Alditól.

(G7)

Lépj velünk a növekedés útjára! Kockázati tőke, közösségi finanszírozás / crowdfunding, gyakorlati tapasztalatok hazai és nemzetközi nagyágyúktól és startupperektől! Ismerd meg a legújabb finanszírozási lehetőségeket és a startup-ökoszisztéma fejlődési irányait és lehetőségeit!

Finanszírozás 2019 - startuppereknek kedvezmény, 25 év alattiaknak ingyenes! Részletek és jelentkezés