Egymilliárd dolláros csalással vádolják Magyarország egyik legjelentősebb ingatlanbefektetőjét

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A Kingstown Capital nevű hedge fund és egy cseh befektető azzal vádolja Viteket és a többségi tulajdonába tartozó CPI Property Groupot, hogy több mint egymilliárd dolláros (285 milliárd forintos) kárt okozott egy gondosan kidolgozott csalássorozattal. A felperesek szerint Vitek értékes vagyonelemeket sikkasztott el a titokban az irányítása alatt álló cégeket felhasználva.

A közel egy évtizeden át zajló állítólagos csalássorozatról szóló feljelentés szerint Vitekék egészen fortélyos módon, többek között színlelt veszekedésekkel vágták át partnereiket. A kereset riasztó képet fest egy olyan kelet-európai milliárdos üzleti módszereiről, aki a kilencvenes évek zavaros privatizációja során hatalmas méretű ingatlanvagyonhoz jutott hozzá, aminek köszönhetően az egyik legbefolyásosabb ingatlanbefektetőnek számít Kelet- és Közép-Európában.

Piacvezető Berlinben

Vitek mindössze 20 éves volt, amikor 1991-ben megalapította a CPI^* Property Groupot. A Csehországban született üzletember a szlovákiai kuponos privatizációs során alapozta meg a vagyonát a kilencvenes években, majd 1997-ben – még mindig csak 26 évesen – visszaköltözött hazájába. A többségi tulajdonában álló cégcsoport ingatlanvagyonának döntő többsége Csehországban és Berlinben van. Hazájában a CPI a legnagyobb ingatlantulajdonos, de a berlini kereskedelmi ingatlanpiacnak is a legnagyobb szereplője.

A CPI-nek vannak még érdekeltségei Olaszországban, Franciaországban, Svájcban és több régiós országban is. A magyarországi (korábban Ablonnak, ma CPI Hungary-nek nevezett) leánycége a honlapja szerint nálunk 315 ezer négyzetméteres portfóliót kezel, amelynek összértéke 514 millió euró (165 milliárd forint). Irodaházak és hotelek mellett a CPI-hez tartozik több budapesti pláza, például a Campona, a Pólus Center vagy az Europeum.

Vitek a harmadik leggazdagabb cseh a Forbes szerint a magyar Telenort is tulajdonló Petr Kellner, illetve a magyar mezőgazdaság egyik legbefolyásosabb szereplője és jelenlegi cseh miniszterelnök, Andrej Babis után. Vagyonát 3,5 milliárd dollárra becsüli a Forbes. A két leggazdagabb magyar, Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc vagyona ennek egyaránt kevesebb mint harmadára, egy-egymilliárd dollár körülire becsülhető. Mészáros és Vitek egyébként már üzleti kapcsolatba is kerültek, az Appeninn Holding 2017 végén vásárolt megy egy irodaházat a CPI-től.

Vitek a bulvár hírekben is többször szerepelt. 2015-ben például ő vette meg a Beatles egykori dobosának, Ringo Starrnak az angliai birtokát. 2004-ben pedig közel két hónapig őrizetbe helyezték, miután kerítéssel vádolták meg, de végül nem találták bizonyítottnak a vádat.

Színlelt veszekedések

A Bloomberg és a Financial Timesszerdai cikkei több konkrét részletet is ismertetnek az amerikai befektetési alap keresetéből. A befektetők szerint Vitek strómanokon keresztül vásárolt fel részvényeket egy luxemburgi központú céget, az Orco Property Groupot.

A Közép-Európában tevékenykedő ingatlanberuházó Magyarországon is ismert cég volt. Az Orcónak több befektetése is volt például az Andrássy úton (korábban a tulajdonukban volt a Divatcsarnokot, és ők újították fel a Párizsi Nagy Áruházat), egy ideig a budapesti tőzsdén is lehetett kereskedni a cég részvényeivel, de 2011 végén – miután a központi cég 2009-ben csődvédelmet kért – a távozás mellett döntöttek. Az egyik magyar Orco-leánycég pár éve végelszámolás alá került, egy másikat három éve eladták a Plotinus Nyrt-nek.

A felperes Kingstown az Orco egyik legnagyobb részvényese lett 2012-ben. A kereset szerint Vitek ezt követően a strómanjain keresztül egyre nagyobb befolyásra tett szert az Orcóban. Ezzel párhuzamosan Vitek emberei elkezdték tudatosan félretájékoztatni a többi részvényest (a kereset két szlovák bankot és hat magánszemélyt nevezett meg strómanként).

A Kingstown szerint a pénzügyekről szóló csúsztatott információk miatt kezdték el eladni az Orco legértékesebb vagyonelemeit, méghozzá piaci ár alatt. Mint később kiderült, a felvásárlók olyan cégek voltak, amelyeket szintén Vitek irányított titokban. A pert indító befektetési alap szerint összesen több mint egymilliárd dollárral károsította meg a vállalatot Vitek a saját gazdagodása érdekében.

A kereset szerint Vitek és állítólagos strómanjai egészen színpadias eszközöket vetettek be a többi részvényes félrevezetésére. Nevetségesen hosszúra nyújtottak el tárgyalásokat, azt a látszatot keltve, hogy nézetkülönbség van közöttük.

Az igazgatósági üléseken vagy az üzleti ebédeken többször is előfordult, hogy hangos veszekedéseket színleltek egymással.

A felperesek szerint azonban valójában mindenben együttműködtek, hogy Vitek céljait szolgálják.

A keresetet benyújtó hedge fund szerint azért léptek nyilvánosság elé, mert szerintük Vitekék további bűncselekményekre készülnek az Egyesült Államokban. A CPI hamisnak, félrevezetőnek és érdemtelennek nevezte a vádakat. A vállalat azt közölte, hogy mindent megtesznek azért, hogy megvédjék magukat és a részvényeseiket.

A luxemburgi pénzügyi szabályozó szervezet mindenesetre korábban már vizsgálta Vitek és az egyik szintén beperelt társa érintettségét, és arra jutott, hogy 2012 és 2016 között valóban folytattak illegális titkos együttműködést.

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.