Az amerikai foci sokáig szinte kizárólag az észak-amerikaiak sportja volt. A liga nem terjeszkedett külföldre, és mivel máshol egyáltalán nem, vagy csak nagyon amatőr szinten volt ismert a játék, külföldiek sem kerültek oda játékosként. Az NFL-nek is megvannak a maga óriási sztárjai, ám olyan globális ikonokat nem termelt ki, mint amilyen a kosárlabdában Michael Jordan volt, vagy később LeBron James.
Abban, hogy az NFL nagyon jól elvolt az USA-ban, komoly szerepe volt annak, hogy minden más sportágnál összehasonlíthatatlanul népszerűbb (volt). Így ellentétben például a jégkoronggal vagy a kosárlabdával, az NFL egyszerűen nem volt rákényszerítve, hogy komoly erőfeszítéseket tegyen azért, hogy Észak-Amerikán túl is meghódítsa a sportbarátok szívét. A globalizáció, az online világ persze a liga számára is új lehetőségeket teremtett, és az NFL vezetői is láttak több sikeres példát maguk előtt: legyen szó az NBA-ről, amely világszerte sokkal nagyobb rajongótáborral bír, mint az USA-ban, vagy a major sportok felépítéséből is ihletet merítő angol bajnokságról, a Premier League-ről.
Az elmúlt bő egy évtizedben pedig az is egyértelművé vált, hogy online platformok révén még több rajongóhoz lehet eljuttatni a meccseket és persze a bevételt hozó NFL-csapatlogós ruhákat és kiegészítőket (merchandise eladások). Arról nem is beszélve, hogy ha a sport a nemzetközi porondon is hódít, akkor a külföldre eladott közvetítési jogokért is egyre komolyabb pénzeket lehet elkérni. Bár az NFL a korábbi kivárása miatt lépéshátrányban volt például a kosárlabdával szemben, ám meg mertek húzni egy olyan bátor lépést, amely sokat segített a nemzetközi terjeszkedésben is. A liga óvatosan persze elkezdett nyitni, és előbb néhány tét nélküli edzőmeccset, majd 2005-ben az első éles bajnoki mérkőzést is megrendezték a határokon túl. Az utóbbinak Mexikóváros adott otthont, és annak ellenére, hogy az országban a labdarúgás népszerűségével semmi más nem vetekedhet, óriási sikert hozott az NFL-mérkőzés. Ez pedig megtörte a jeget, és megindult egy komolyabb terjeszkedés. 2007-ben már Londonban rendeztek bajnoki meccset, ami újfent óriási siker lett, és ennek köszönhetően a liga úgy döntött, hogy évről-évre újabb bajnokik lesznek az Egyesült Királyságban. 2011-ig egy mérkőzést láthatott a publikum Londonban, majd azóta két találkozót rendeznek már az angol fővárosban. Közben Mexikóba is visszatértek, és az elmúlt években ott folyamatosan van évente egy-egy találkozó.
Sokáig persze a csapatok nem lelkesedtek túlságosan a fárasztó utazással járó külföldi szereplésért, ám a rajongók és persze a pluszjövedelem a játékosokat és tulajdonosokat is meggyőzte. Sőt, az NFL tavaly már egy olyan globális stratégiát is megalkotott, amely az egyes csapatok között úgymond felosztotta a világot, ennek keretében pontosan 18 csapat kap nyolc országban lévő 26 területet. Az adott franchise-ok öt évre exkluzív hozzáférést kapnak az adott piacokhoz, ez idő alatt lehetőségük van hasonló módon kiépíteni a szurkolói bázisukat, mint az USA-ban. Így a következő években valószínűleg a digitális eszközök mellett a személyes jelenlétük is erősödni fog, szinte biztosan lesznek szurkolói események és fiataloknak szóló futballprogramok. Ahogy biztosan törekedni fognak a helyi szponzorokkal való megállapodásokra és a merchandise eladások növelésére is.
Sőt a külföldön megrendezendő mérkőzések száma is emelkedik majd, hiszen az eddigi londoni és mexikói helyszínek mellé már biztosan csatlakozik Németország is, a következő négy évben München, illetve Frankfurt biztosít helyszínt szezononként egy-egy találkozónak. A nemzetközi piacokon való megjelenés a csapatok számára nemcsak közvetlen bevételeket generál például a merchandise eladások révén, de közvetett módon is pénzt hoz. Ahogy fokozódik a bajnokság globális népszerűsége, úgy növekszik a közvetítési jogok értéke. Több felmérés tanúskodik arról, hogy számos európai országban a négy nagy labdarúgó bajnokság és a Forma-1 után immár az NFL a legnagyobb televíziós értékkel bíró sport.
Mi néznek sokan a tévében? Focit és focit
Más kérdés, hogy a közvetítési jogok globális értékesítésének bevételei még mindig jócskán elmaradnak az amerikai piacon elérhető pénzektől. Ennek hátterében pedig az áll, hogy az Egyesült Államokban gigantikus összegeket szednek be, a tavaly márciusban megkötött megállapodás keretében a 10 évre szóló különböző közvetítési csomagok összértéke 110 milliárd dollárra rúg, ami a korábbi üzlet kétszerese.
Az NFL egy ideje a klasszikusnak számító vasárnapi időpontot megtartva a fordulókat elkezdte nyújtani, és a régebb óta meglévő vasárnap és hétfő esti rangadó mellé jó pár éve behozta a csütörtök esti időpontot is. Felmerülhet persze, hogy miért nem péntekre vagy szombatra tesznek mérkőzéseket? Ennek hátterében a „piac felosztása” áll, a középiskolai bajnokságok meccseit ugyanis a hét utolsó munkanapján játszák, míg az egyetemi bajnokságban a szombat a meccsnap. Persze az NFL nem csak „betyárbecsületből” nem rendez ilyenkor meccset, hanem az üzleti érdekek is ezt diktálják. Az egyes középiskolai mérkőzések ugyan nem vonzanak soktízezres közönséget, ám a helyi közösségek számára fontos események, és mivel gyakorlatilag elképzelhetetlen foci nélkül egy amerikai high school, jóval kevesebben néznének tévés meccseket. Az egyetemi bajnokság legjobb csapatainak összecsapásai pedig konkrétan konkurálni tudnak nézettségben is az NFL-lel, így a szombat már csak ezért is tabu.
A tévés közvetítési csomagokra visszatérve, 2023-tól lesz egy fontos változás. Hiszen eddig három nagy tévétársaság között rotálták a döntőt, a Super Bowlt, az új megállapodás értelmében viszont belép majd a Disney is, amely részben a sportcsatornája, az ESPN, részben az országos adója, az ABC nézettségét tudja majd ezzel növelni, illetve várhatóan a streamingszolgáltatásuk, a Disney+ is profitálhat a fociból.
Felmerül persze, hogy a tévétársaságoknak miért éri meg csillagászati összegeket fizetni az NFL-nek, és miért hajlandóak lenyelni a békát, hogy újabb társasággal kell osztozniuk a Super Bowl közvetítésen. A válasz pofonegyszerű, mert semmi más program nem vonz annyi nézőt, mint az amerikai foci. 2021-ben a 20 legnagyobb nézettséget hozó televíziós produkcióból 17 amerikai focimeccs volt, ebből 15 NFL és kettő az egyetemi bajnokságból. Egy sorozat került a top 10-be, A védelmező (The Equalizer), ám az is csak azért, mert a Super Bowl után mutatták be az első részét. Kakukktojásnak számított a legnépszerűbb talkshow-műsor, az Oprah különkiadása, ám ez elsősorban a beszélgetőtársaknak köszönhető, hiszen Harry herceg és Meghan Markle volt a vendég. Míg a 20. helyre a nyári olimpia egyik közvetítése került.
A Super Bowl az aranytojást tojó tyúk
A Super Bowl ráadásul nem is hozott ezúttal kimagasló számokat. Az esemény ugyanis jellemzően 100 millió körüli nézőszámmal büszkélkedhet, míg a tavalyi döntő csak 92 milliós nézettséget hozott. Persze ehhez az kellett, hogy tükörsima meccsen nyerjen a Tom Brady vezette Tampa Bay. A magas nézettség pedig a reklámbevételekben is tükröződik. Ennek a csúcspontja a Super Bowl, ahol elképesztő összegeket kell fizetni egy 30 másodperces reklámért. A szpotok ára egyébként évről-évre növekszik, kivételt a tavalyi év jelentett, amikor minimálisan csökkentek az árak a pandémia miatt az egy évvel korábbiakhoz képest. Ugyanakkor csak a Super Bowl-közvetítés így is 435 millió dollár reklámbevételt generált 2021-ben.
Míg 2021-ben egy fél perces reklámidő 5,5 millió dollár volt, addig idén ez az összeg már 6,5 millió dollárra ugrott, így az NBC, amely idén közvetíti a döntőt, bőven félmilliárd dolláros bevételre számíthat. A nézettség kapcsán már több a kérdőjel, ugyanis többen attól tartanak, hogy a hazai pályán játszó Los Angeles Rams, amely egyértelműen favoritnak számít, sima meccsen gyűjti be a győztesnek járó Lombardi-trófeát. Egy ilyen forgatókönyv esetén aligha lesz kimagasló a nézettség.
Ennek ugyanakkor ellentmond, hogy az ellenfelük, a Cincinatti Bengals a rájátszásban esélytelenként nyert meg két szoros mérkőzést és jutott a döntőbe. Hozzátehetjük, hogy az ohio-i csapatoban előzetesen csak a fanatikus rajongóik hittek és az összes szakértő a futottak még kategóriába tette őket. Nem véletlenül, mert bár az NFL rendszere az esélykiegyenlítésre törekszik, amit az egységes és átléphetetlen (kemény) fizetési korlát és a draft rendszere is szolgál, arra még soha nem volt példa, amit elértek. Két évvel ezelőtt ugyanis a leggyengébb mérleggel zártak, míg tavaly a 32 csapatból a 28. helyen zártak, idén pedig a Super Bowlba jutottak. Ez igazi tündérmese, ami nagyon sok amerikai szimpátiáját nyerte meg, így egy szoros meccs esetén szinte biztosan jócskán túlszárnyalná a közvetítés a tavalyi nézőszámot.
