Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

Ez alapvetően szükséges ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége növekedjen – hangzott el a Privátbankár és az Mfor mai, Fókuszban a digitalizáció címmel folyó egész napos konferenciáján.

A magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv) hazai gazdasághoz hozzáadott értéke növekvő, már 50 százalék körüli – hangsúlyozta Szabó István Attila, az Eximbank üzleti vezérigazgató-helyettese. Ám az exportáló kkv-k aránya alacsony, 100 cégből mindössze 6-7 van jelen a külpiacon. Ennek oka egy nagyjából 400 kkv megkérdezésével készült felmérés szerint alapvetően a nem megfelelő szintű versenyképesség és a képzett munkaerő hiánya az oka, de az indokok között a nyelvtudás hiánya is szerepelt, miközben volt, aki nemes egyszerűséggel bevallotta, hogy még nem is gondolt külpiaci terjeszkedésre.

E kihívásokra Szabó István Attila szerint az innováció lehet a megoldás. Ám e téren Magyarország nem áll jól, az Eurostat szerint 2017-ben az EU-28-ból a 22. volt. Pedig az ország versenyképességi előnye a még mindig viszonylag alacsony fajlagos munkaerőköltsége, még ha az folyamatosan növekszik, miután kezd „elfogyni” a munkaerő, a KSH szerint 2018 végén már csak 3,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.

Befolyásolhatja a kkv-k lehetőségeit, hogy az EU-támogatások összege és rendszere változik a 2021-től kezdődő új ciklusban is. Erre lehet válasz a versenyképesség növelése. A termelékenység 60 százalék körüli aránya jelzi, hogy ebben még van tér – jelentette ki az Eximbank üzleti vezérigazgató-helyettese.

Jakab László miniszteri főtanácsadó szerint óriási lehetőség, hogy a kkv-k bekapcsolódjanak a globális folyamatokba. Ma már egy felhőszolgáltatással egy vállalkozás is olyan rendszert tud kiépíteni, mint amilyenre korábban csak a nagyvállalatok voltak képesek. A digitalizáció hatására átalakulnak a szakmák, egyesek megszűnnek, viszont újak jönnek létre. Ezek azonban inkább lehetőségek, nem abba az irányba megy a világ, hogy a digitalizáció hatására nő a munkanélküliség – hangsúlyozta Jakab László. Hozzátéve: az 1990-es években megjelent multinacionális cégek termelékenységi színvonala húzóerő lehet a kkv-k számára, például a beszállítói kapcsolatokon keresztül. A felnőtt-, illetve az átképzésben való részvétel viszont viszonylag alacsony. Erre volt a kormány válasza az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozása.

Digitális lefedettségben (4G) Magyarország jó áll, az EU-s átlagot meghaladja. Ugyanakkor a miniszteri főtanácsadó szerint még bőven van tennivaló. A kormány célja, hogy Magyarországon az 5G-fejlesztések egyik európai központjává váljon. A mesterséges intelligencia folyamatosan terjed, egyre inkább elérhetővé válik a kkv-k számára. Ugyanakkor fontos a digitalizáció révén felhalmozódott adatvagyon felhasználásában rejlő veszélyek felismerése és kezelése.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a finanszírozáson keresztül tudja támogatni a kkv-k növekedését, már több növekedési hitelprogram megvalósult, jelenleg pedig fut az NHP Fix – hívta fel a figyelmet Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója a nyitó előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen. Szerinte fontos, hogy az egyesülések, felvásárlások és sokkal hatékonyabb csődszabályok révén megindulhasson egy koncentráció a vállalkozások között. A jegybank ugyanakkor azt is javasolja, hogy a három éven túl is fennmaradhasson a vállalkozásoknak nyújtott adókedvezmény.

Keszthelyi Péter, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kerületi tagcsoportok elnöki kollégiumának elnöke arra mutatott rá, hogy a digitalizációban a tudatosság hiányzik. Ennek oka, hogy „elöregedtek” a hazai vállalkozók, nincs meg a generációváltás lehetősége. Mint hangsúlyozta, Magyarországon nem a pénzhiány a probléma, szemléletváltásra van szükség.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.

 

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.