2019. április 17. 10:36

Ez alapvetően szükséges ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége növekedjen – hangzott el a Privátbankár és az Mfor mai, Fókuszban a digitalizáció címmel folyó egész napos konferenciáján.

A magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv) hazai gazdasághoz hozzáadott értéke növekvő, már 50 százalék körüli – hangsúlyozta Szabó István Attila, az Eximbank üzleti vezérigazgató-helyettese. Ám az exportáló kkv-k aránya alacsony, 100 cégből mindössze 6-7 van jelen a külpiacon. Ennek oka egy nagyjából 400 kkv megkérdezésével készült felmérés szerint alapvetően a nem megfelelő szintű versenyképesség és a képzett munkaerő hiánya az oka, de az indokok között a nyelvtudás hiánya is szerepelt, miközben volt, aki nemes egyszerűséggel bevallotta, hogy még nem is gondolt külpiaci terjeszkedésre.

E kihívásokra Szabó István Attila szerint az innováció lehet a megoldás. Ám e téren Magyarország nem áll jól, az Eurostat szerint 2017-ben az EU-28-ból a 22. volt. Pedig az ország versenyképességi előnye a még mindig viszonylag alacsony fajlagos munkaerőköltsége, még ha az folyamatosan növekszik, miután kezd „elfogyni” a munkaerő, a KSH szerint 2018 végén már csak 3,7 százalékos volt a munkanélküliségi ráta.

Befolyásolhatja a kkv-k lehetőségeit, hogy az EU-támogatások összege és rendszere változik a 2021-től kezdődő új ciklusban is. Erre lehet válasz a versenyképesség növelése. A termelékenység 60 százalék körüli aránya jelzi, hogy ebben még van tér – jelentette ki az Eximbank üzleti vezérigazgató-helyettese.

Jakab László miniszteri főtanácsadó szerint óriási lehetőség, hogy a kkv-k bekapcsolódjanak a globális folyamatokba. Ma már egy felhőszolgáltatással egy vállalkozás is olyan rendszert tud kiépíteni, mint amilyenre korábban csak a nagyvállalatok voltak képesek. A digitalizáció hatására átalakulnak a szakmák, egyesek megszűnnek, viszont újak jönnek létre. Ezek azonban inkább lehetőségek, nem abba az irányba megy a világ, hogy a digitalizáció hatására nő a munkanélküliség – hangsúlyozta Jakab László. Hozzátéve: az 1990-es években megjelent multinacionális cégek termelékenységi színvonala húzóerő lehet a kkv-k számára, például a beszállítói kapcsolatokon keresztül. A felnőtt-, illetve az átképzésben való részvétel viszont viszonylag alacsony. Erre volt a kormány válasza az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrehozása.

Digitális lefedettségben (4G) Magyarország jó áll, az EU-s átlagot meghaladja. Ugyanakkor a miniszteri főtanácsadó szerint még bőven van tennivaló. A kormány célja, hogy Magyarországon az 5G-fejlesztések egyik európai központjává váljon. A mesterséges intelligencia folyamatosan terjed, egyre inkább elérhetővé válik a kkv-k számára. Ugyanakkor fontos a digitalizáció révén felhalmozódott adatvagyon felhasználásában rejlő veszélyek felismerése és kezelése.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a finanszírozáson keresztül tudja támogatni a kkv-k növekedését, már több növekedési hitelprogram megvalósult, jelenleg pedig fut az NHP Fix – hívta fel a figyelmet Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója a nyitó előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen. Szerinte fontos, hogy az egyesülések, felvásárlások és sokkal hatékonyabb csődszabályok révén megindulhasson egy koncentráció a vállalkozások között. A jegybank ugyanakkor azt is javasolja, hogy a három éven túl is fennmaradhasson a vállalkozásoknak nyújtott adókedvezmény.

Keszthelyi Péter, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kerületi tagcsoportok elnöki kollégiumának elnöke arra mutatott rá, hogy a digitalizációban a tudatosság hiányzik. Ennek oka, hogy „elöregedtek” a hazai vállalkozók, nincs meg a generációváltás lehetősége. Mint hangsúlyozta, Magyarországon nem a pénzhiány a probléma, szemléletváltásra van szükség.

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok