2022 végére a pandémia előtti szintnél is magasabb lesz a globális olajkereslet a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA) szerint. Tavaly a koronavírus miatt rekordszintű, napi 8,6 millió hordónyival zuhant a nyersanyag kereslete, ám az ügynökség várakozása szerint, ahogy egyre átoltottabbak lesznek az országok, és megnyílnak a határok, napi 5,4 millió hordónyi visszapattanás következik.
2022-ben az IEA további napi 3,1 millió hordós kereslet-növekedést vár, mely átlagosan 99,5 millió hordó/napos keresletet adna ki, az év végéig pedig még a 2019-es szintet is túlüti majd a villág olajszomja.
Az ügynökség azt üzente a világ legnagyobb olajtermelőit tömörítő OPEC+ csoportnak, hogy "nyissák meg a csapokat." A csoport várhatóan napi 2 millió hordóval növeli majd a termelését a május és július közötti időszakban.
Az IEA arra is felhívta a figyelmet, hogy a visszapattanás egyenetlen lesz a különböző szektorok között. A vesztesek között lehet a légiközlekedés, hiszen az egyes kormányok egészen addig visszafogják azt, amíg tartósan meg nem tudják zabolázni a vírust. A benzin iránti kereslettől sem várható, hogy egyből magára találjon, mert a home office-munkavégzés várhatóan - legalább átmenetileg - velünk marad, és az olajfogyasztás ellen dolgozik az is, hogy egyre elterjedtebbek az elektromos járművek.
Kérdéses, hogy mi lesz az iráni olajtermelés sorsa: amennyiben az ország kiegyezik az USA-val, és az államszövetség cserébe eltörli az Iránt sújtó szankcióit, önmagában az napi közel 3,2 millió hordónyira növelheti az ország termelését az év végéig, a mostani, napi 750 ezer hordós szintről.
Ez persze egy olyan forgatókönyv, mely nem számol az egyes olajországok emissziócsökkentési vállalásaival. Mint az IEA rámutat, a számításaikat annak tudatában végezték, hogy az országok klímavédő vállalásai egyelőre leginkább csak mint ígéretek léteznek, és konkrét szabályozások, törvények a gyakorlatban még nem támasztják alá azokat.
