Nyolc nappal a hivatalos határidő után közzétették a magyar vállalkozások külföldi terjeszkedésének elősegítésére létrehozott állami cég, a Magyar Nemzeti Kereskedőházak Zrt. beszámolóját is.
Eszerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonában lévő cég a 2016-osnál jóval rosszabb évet zárt.
A bevételek a korábbi töredékére zuhantak, a korábbi 6,5 milliárd után már "csak" 1,25 milliárdot könyveltek el, ennek oka a részletes adatokból olvasható ki. A szolgáltatásokból érkező bevételek szakadtak be 5,5 milliárdról 1,1-re, aminek hátterében sokkal inkább a minisztérium állhat, mint más piaci folyamat.
2016-ban a minisztérium és a Kereskedőházak Zrt. kötött egymással egy "meghatározott feladatok ellátására" irányuló közszolgáltatási szerződést, melynek alapvető célja a szakmai feladatok finanszírozása volt. Ebben az évben ugrottak meg a szolgáltatásból érkező bevételek 340 millióról 5,5 milliárdra. A sajtóban megjelent vélemények szerint ez volt az a trükk, amivel sikerült a gigantikus 6 milliárdos korábbi veszteséget nyereségbe fordítani.
Idén azonban úgy tűnik, már ez is kevés. Bár az értékesítésből származó bevételek - mint írtuk - 6,5 milliárdról 1,25-re csökkentek, az egyéb bevételek ezzel párhuzamosan megugrottak - pont a közszolgáltatási szerződéssel összefüggésben. Vagyis a milliárdos összeget tavaly is megkapta a kereskedőház a tárcától, csupán máshol mutatták ki. Sőt, a kiegészítő melléklet szerint a
"társaság 2017. évben közszolgáltatási szerződést is kötött a tevékenységet irányító és felügyelő Külgazdasági és Külügyminisztériummal komplex kereskedelem-fejlesztési feladatok alapvetően nem nyereségorientált szolgáltatásainak ellátására 812 474 e Ft értékben".
Ez alapján az értékesítésből származó bevétel zömét is a minisztériumnak köszönheti a társaság.
Visszatérve az egyéb bevételekre, ezen a soron a korábbi 50 millió forint tavaly 3,8 milliárdra ugrott, amiből 3,6 milliárd forint a költségvetésből (a külügyminisztériumtól) kapott támogatás, juttatás. Ennek zöme a kereskedelem-fejlesztést szolgálta, 114 milliót pedig a digitális exportfejlesztési stratégiával kapcsolatos feladatokra adtak.
Hiába azonban a milliárdos bevételek, a költségek lényegében változatlan szinten maradtak:
- anyagjellegűként közel 4 milliárd után tavaly 3,9-et számoltak el,
- személyi jellegűként 1,11 milliárdot,
- egyéb ráfordításként pedig 47 milliót a korábbi 830 után.
Így üzemi szinten még sikerült egy minimális, 6,3 milliós nyereséget kimutatni, ami aztán a pénzügyi műveletek fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások miatt kialakult 75,8 milliós vesztesége gyorsan eltüntetett.
A mérleg szerinti eredmény a 9,2 millió forintos adó befizetése után 78,7 millió forintos veszteséget mutatott ki a korábbi 169,1 milliós nyereség után.
