A BKV-nál hivatalosan még szó sem esett a jövő évi béremelésről, de az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) – a cégnél működő három reprezentatív szakszervezet egyike –, már most kezdeményezi az egyeztetések megnyitását. Idén 15 százalékos követeléssel indítanak – derül ki az érdekképviselet közleményéből.
Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke azért tartaná fontosnak a tárgyalások mielőbbi megkezdését, hogy a BKV-s munkavállalók ne valamikor nyáron jussanak hozzá a bérkülönbözethez. Erre ugyanis már többször volt példa.
A cégvezetés taktikája, vélhetően a tulajdonost képviselő főpolgármester utasítására, hagyományosan az, hogy hónapokig nem tesz ajánlatot – vagy legfeljebb nulla százalékost –, majd a végén, mintegy ultimátumként mégis előkerül egy érdemi, bár megalázóan alacsony százalék – magyarázza.
A szakszervezet azt is el akarja kerülni, hogy vállalhatatlan helyzetbe kényszerítse őket a menedzsment úgy, ahogy azt már korábban többször is tette azzal, hogy 24 órát sem hagyott ajánlatának a megvitatására, megfontolására, értékelésére.
Az idei bérmelés mértékéről egyébként idén januárban döntött a Fővárosi Közgyűlés. A bérfejlesztés átlagos mértéke 12 százalék volt, amelyből 5 százalék az alapbérfejlesztést, 7 százalék a bérfelzárkóztatást szolgálta. A bérfejlesztés hatására a társaságnál idén 6,9 milliárd forinttal növekedtek a személyi jellegű ráfordítások.
Az EKSZ elnöke attól tart, ha a cégvezetés az idén sem hajlandó többet adni, akkor újabb elvándorlási hullám kezdődhet, s ismét milliárdokat kell költenie a cégnek új sofőrök kiképzésére. Igaz, a létszámhelyzet a járművezetők körében javult valamelyest, azonban más területen, például a karbantartóknál továbbra is súlyos hiány van, s ha nem lesznek elfogadható bérek, a helyzet csak tovább romlik – magyarázza Naszályi.
A cégvezetés alacsony fizetési hajlandóságát jelzi a kánikulapénz körüli hallgatás. A nyári időszakra megígért extrajuttatás kifizetéséről a korábbi tervezet szerint szeptember 20. és 30. között kell megállapodni.
A cégvezetés szeptember 19-ére ki is tűzte a téma megtárgyalását, ám az utolsó pillanatban elhalasztotta azt szeptember 30-ára. Az EKSZ elnöke attól tart, hogy a cég örömmel elfeledkezne az ígéretről. Egyelőre azt sem tudni, hogy mennyi pénz jut erre és arról sincs információ, hogy pontosan kik kaphatnak ebből a keretből.
Mindezeken túl a túlórapénzeket is felvenné a tárgyalások napirendjére az EKSZ. Ezt Naszályi Gábor a napokban felröppent rabszolgatúlóra beélesítésének hírére reagálva közölte. A munkáltató a kollektív szerződés alapján 300 túlórát rendelhet el. Az ennél több, akár 400-ra növelt pluszórákról minden munkavállalóval egyénileg kell megállapodni, ebbe nincs beleszólása a szakszervezetnek. Azt azonban elvárja, hogy a kiemelt számú túlmunkát a BKV kiemelten, 150 százalékos pótlékkal „díjazza”. Naszályi Gábor arra hívta fel a munkavállalók figyelmét, hogy az egyéni megállapodást senkinek nem kötelező elfogadnia, csak az írjon alá, aki valóban sokat akar dolgozni.
