2019. március 26. 13:25

Sokat tudunk a közbeszerzésről, annak körítéséről, a korrupciós gyanúkról, de keveset tudunk a közbeszerzésben résztvevő cégekről. Vajon hatékonyabbak, versenyképesebbek, miben térnek el a többi cégtől? A G7 ezt vizsgálta meg a Bisnode által a 2014-2017 -es évekre rendelkezésre bocsájtott vállalati adatbázisa alapján.

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A vállalati mintában 5392 nem pénzügyi magáncég szerepel, amelyek összesen 883 ezer foglalkoztatottal (2017), minimum 10 fővel, de átlagosan 164 fővel működnek. Ezek közül 2016-2017-ben 1120 nyert közbeszerzést közvetlenül, konzorciumban, vagy volt nyertes közbeszerzésben megjelölt alvállalkozó. (A vállalati minta jellemzését és a vizsgálat módszerét a G7-en lehet elolvasni.)

Közbeszerzésben részt venni jó

A pénzügyi kimutatásokból kiolvasható adatok alapján a közbeszerzésben részt vevő cégek teljesítménymutatói jobbak.

  • A befektetett tőkére jutó hozamuk (ROIC) mindig magasabb.
  • A tulajdonosok a saját tőkéjükre vetítve 2014 és 2017 között 87,1 százalékot kerestek, 14,1 százalékkal többet, mint a közbeszerzésben részt nem vevő cégek.
  • Átlagos árbevételük 2017-ben meghaladta a 11 milliárd forintot, ami annak is köszönhető, hogy az árbevétel növekedési üteme rendszerint magasabb.*
  • Elsősorban a belföldi piacra koncentrálnak, exportátbevételük aránya alacsony, alig van 12 százalék fölött, szemben a közbeszerzésben részt nem vevőkkel, ahol ez az arány 30 százalék körül ingadozik.
  • Termelékenységük (hozzáadott érték) stabilan jobb, mint a többieké, de növekedése csak tizedszázalékokkal tér el a többi cégétől.
  • Átlagban a cégek 10 százalékkal magasabb bért fizetnek, mint a közbeszerzésben részt nem vevők. 2014 és 2017 között a béremelkedésük alacsonyabb volt 3,3 százalékkal. A nagyobb teljesítmény és növekedés érdemben nem jelenik meg a dolgozói jövedelmekben, de a foglalkoztatásuk változása sem mutat szignifikáns eltérést.
  • A bérszínt különbséget akár az ágazati összetétel különbsége is magyarázhatja. Ezt támasztja alá, hogy az ágazati átlag alatti bért fizet a cégek 47,6 százaléka, míg a fölött 52,4 százaléka. A teljes mintában fordított ez az arány, 52,5-47,5 százalék.
  • Létszámuk kevéssé nőtt (+8,7 százalék), mint a közbeszerzésben részt nem vevőké (+12,5 százalék).

A budapesti korrupciókutató CRCB rendelkezésünkre bocsájtott adatai szerint az 1120 cég többsége visszatérő szereplő a közbeszerzési piacon. A 2016-ban és 2017-ben közbeszerzésben részt vevők közül 2014-ben 52 százalékuk szerepelt a legnagyobb ezer közbeszerzést nyerők között, vagy önállóan, vagy egy konzorcium vezetőjeként. Ugyanez 2010-ben 48 százalék, de már 2008-ban is magas, 38 százalékos volt az arány. A mi mintánkban a konzorciumi résztvevők is benne vannak, s egyszer vezető, egyszer pedig tag is lehet egy-egy vállalat a konzorciumban, ezért bátran feltételezhető az, mintánk többsége is stabil szereplő ezen a piacon. Ezért nem lehet statisztikailag igazolni azt, hogy a közbeszerzésben részt vevők azért nyernek közbeszerzést, mert hatékonyabbak, vagy azért mutatnak nagyobb eredményt mert részt vesznek a közbeszerzésben.

Fejőstehenek

A közgazdasági szakirodalom fejősteheneknek (cash cow) hívja azokat a vállalkozásokat, amelyek magas megtérüléssel működnek, és a megtermelt profit nagy részét nem kell újra befektetni a cég fenntartható működése érdekében.

Nos, úgy tűnik, a közbeszerzésben sikeres cégekre ez mind igaz.

A közbeszerzésben részt vevő cégek saját tőkére plusz a hitelekre jutó hozama 3 százalékkal magasabb volt a többiekénél. Amikor az adózott eredményt a saját tőkére vetítve, vagyis a tulajdonosi hozamot vizsgáljuk (ROE) akkor ez az előny tovább nő, átlagban négy év alatt 14,1 százalékos többlethozamot értek el. Elvileg ennyivel több pénzt lehetne a fejlesztésbe, a növekedés érdekében befektetni. Ez azonban nem valósult meg. Az úgynevezett technikai felszereltség* 2014-ben is elmaradt 14 százalékkal a többi vállalatétól, de 4 év alatt nem is közelítette azt, vagyis a többletjövedelem más célokra ment el.

Amikor a megtermelt jövedelem a vállalatban marad, akkor a cég saját tőkéje nő. Ha 10 százalék a tulajdonosi hozam, és nincs osztalék, akkor a saját tőke növekedése 10 százalék lesz. 2014 és 2017 között a saját tőke növekedése a közbeszerzést nem nyerő vállalatoknál 33,3, a közbeszerzésben érintett vállalatoknál 23,2 százalék volt. Vagyis a közbeszerzésben részt vevők a saját tőke arányosan megtermelt 87,1 százalékos jövedelemből tőkearányosan 63,9 százalékot kivettek, ami a megtermelt jövedelemnek a 73 százaléka. A többi vállalat a kevesebb megtermelt jövedelemből (73 százalékból) 33,3 százalékot bent hagyott, vagyis az összes megtermelt jövedelemből 54,3 százalékot vettek ki.

A közbeszerzésben nem érintett cégek tőkearányosan évente kevesebb mint 10 százalékot osztalékot fizettek. A közbeszerzés úttörő vállalkozásai viszont jellemzően évi 15 százaléknál is többet, vagyis fejőstehenekként működtek.

Ez nem jó hír. A kormány bevallottan preferálja a közbeszerzésben a magyar tulajdonú cégeket azzal, hogy a hazai tőke és a hazai cégek megerősödését kívánja segíteni. Úgy tűnik ez kevéssé működik. A közbeszerzésben nem érintett cégek, magasabb technikai felszereltséggel, és a nagyobb elkötelezettséget kifejezve gyorsabb saját tőkenövekedést mutattak fel úgy, hogy azt alacsonyabb ROE mutatóval teljesítették.

Tehát lehet, hogy a közbeszerzés erősíti a hazai tőkét, az azonban nem jelenik meg ezekben a cégekben. Persze lehet, hogy más befektetéseknél, ingatlan, vagy cégvásárlásoknál ez a pénz feltűnik, ez azonban nem feltétlenül eredményezi mindannyiunk gyarapodását. A cég, vagy ingatlan vételnél csak a pénz cserél gazdát, a cég jövedelemtermelő képessége, vagyis a GDP hozzájárulása automatikusan a tulajdonos változásától nem nő, kivéve persze, ha ettől sorra nyeri majd a közbeszerzéseket. Ezzel szemben a technika és technológia fejlesztése – amit a közbeszerzésben nem érintett cégek preferáltak – nagy eséllyel többletértéket, többlet GDP-t hoz létre, hisz senki nem akar beruházni, ha annak nem kielégítő a hozama.

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>

3 millió forintból mindent elérhetsz

A céljaidhoz elég lenne 3 millió forint? A legjobb személyi kölcsönökkel felújíthatod a lakásod, lecserélheted az autód, de saját vállalkozásodat is beindíthatod. Használd személyi kölcsön kalkulátorunkat és legyen tiéd a legkedvezőbb hitel a törlesztőrészlet nagysága alapján: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönének 60 654 forint a havi törlesztőrészlete, a THM pedig 8,17 százalék, de szintén kedvező a Raiffeisen Bank ajánlata: a törlesztőrészlet 60 757 forint, a THM pedig 8,92 százalék. A Cetelem Saját Ritmus kölcsönt 61 767 forintos törlesztőrészlettel és 9,47 százalékos THM-mel érhetjük el. A Budapest Bank Prémium kölcsöne havi 64 152 forintos törlesztőrészlettel és 10,50 százalékos THM-mel lehet a miénk. További ajánlatok, esetleg nagyobb hitelösszeg érdekel? Használd ezt a hitelkalkulátort!