2018. szeptember 7. 13:04
mfor.hu

Az Index helyszíni riportja szerint a BMW egymillió eurós beruházásból épülő debreceni gyára (mely ezer családnak biztosít majd megélhetést, és ahol évi 150 ezer autót gyártanak majd) olyan területen fog megépülni, amely 40 aranykorona értékű. Vagyis az orszég legjobb minőségű termőföldjén. A helyi gazdálkodók közül sokan nem boldogak ettől.

Március 26-án a Magyar Közlönyben egy közel háromszáz helyrajzi számból álló lista jelent meg, amely az „A Debrecen megyei jogú város külterületén, az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben ipari telephely kialakításával és a területen megvalósuló munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról” kapcsolatos határozatnak volt a függeléke. Ezeknek a helyrajzi számoknak akkor még nem sokan tulajdonítottak nagy jelentőséget, hiszen nem volt ott, hogy milyen beruházáshoz és munkahelyteremtéshez van közük - írja a lap.

Bár sok a bizonytalanság, hogy pontosan hol is lesz majd a gyár, de fenti helyrajzi számok Debrecen környékén Kismacs és Nagymacs, valamint Józsa városrész között található, mezőgazdasági művelés alatt álló területeket jelölik, aminek nagy részén kukorica és napraforgó terem.

Az itteni földek hektáronként 5-6 millió forintot érnek, mivel itt a föld kiváló minőségű, 40 aranykorona értékű. A magro.hu szakportál meghatározása szerint "Magyarországon 1 hektár átlagos aranykoronában kifejezett értéke 19. Gyengébb minőségű földnek számítanak a 0 és 17 aranykorona közé eső értékű, jónak számítanak a 17 és 25 közötti, kiválónak pedig a 25 aranykoronánál többet érő földek. Egy adott terület besorolását a földhivatalban tartják nyilván, illetve az ingatlan tulajdoni lapján is feltüntetik. Ezeket az értékeket hektárra (10.000 négyzetméter) számolják és adják meg, mert a kerek, eredeti aranykorona értékeket 1 holdra kalkulálták."

A szakportál térképet is mellékel ehhez:

Az Index riportja szerint a márciusi közlönyben megjelentek után megindult a helyszínen valami. Nem sokkal később egy tárgyalókamion jelent meg a földek mellett. A tulajdonosokat megkeresték, a mezőőröknek pedig kiadták, hogy kizárólag a földek tulajdonosai léphetnek a területre. A kamionos megbeszélésen egyenként arról tájékoztatták a tulajdonosokat az önkormányzat megbízásából eljáró jogászok, hogy a földre szüksége van az államnak, aztán vételi ajánlatot tettek, de jelezték, szükség esetén csereföldeket is fel tudnak ajánlani, de más lehetőség nincs, az állam mindenképp megszerzi a földeket.

Pár hónappal később az is kiderült, az állam az önkormányzattal karöltve a BMW-nek vásárolja meg a területet. Az önkormányzati és állami titkolózás oka persze érthető, hiszen ha idő előtti kiszivárog a hír, az jelentősen rontotta volna a tárgyalási pozíciókat.

A BMW-gyártelepét ugyanis a Józsa, Nagymacs és Kismacs határolta helyen jelölték ki, az Index szerint ennek az az oka, hogy Debrecen egyszerűen megtelt, és sem a természetvédelmi területként nyilvántartott Nagyerdő felé, sem pedig a debreceni egyetem mezőgazdasági tanültetvényei felé nem tud már terjeszkedni.

Abban a lap által megszólaltatott gazdálkodók mind egyetértettek, hogy ezek nagyon jó minőségű földek, a szerződések egyébként korrektek, bár van aki nagyobb földjéért csereterületet szeretne, ami viszont egy bűzös sertéstelep mellett lenne. A földügy lap szerint 100-200 családot érint. A hírek szerint az állam 44 milliárd forintot bocsát Debrecen rendelkezésére földvásárlásokra, a cserékre, illetve ebből építik majd ki az infrastruktúrát.