Március 26-án a Magyar Közlönyben egy közel háromszáz helyrajzi számból álló lista jelent meg, amely az „A Debrecen megyei jogú város külterületén, az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben ipari telephely kialakításával és a területen megvalósuló munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról” kapcsolatos határozatnak volt a függeléke. Ezeknek a helyrajzi számoknak akkor még nem sokan tulajdonítottak nagy jelentőséget, hiszen nem volt ott, hogy milyen beruházáshoz és munkahelyteremtéshez van közük - írja a lap.
Bár sok a bizonytalanság, hogy pontosan hol is lesz majd a gyár, de fenti helyrajzi számok Debrecen környékén Kismacs és Nagymacs, valamint Józsa városrész között található, mezőgazdasági művelés alatt álló területeket jelölik, aminek nagy részén kukorica és napraforgó terem.
Az itteni földek hektáronként 5-6 millió forintot érnek, mivel itt a föld kiváló minőségű, 40 aranykorona értékű. A magro.hu szakportál meghatározása szerint "Magyarországon 1 hektár átlagos aranykoronában kifejezett értéke 19. Gyengébb minőségű földnek számítanak a 0 és 17 aranykorona közé eső értékű, jónak számítanak a 17 és 25 közötti, kiválónak pedig a 25 aranykoronánál többet érő földek. Egy adott terület besorolását a földhivatalban tartják nyilván, illetve az ingatlan tulajdoni lapján is feltüntetik. Ezeket az értékeket hektárra (10.000 négyzetméter) számolják és adják meg, mert a kerek, eredeti aranykorona értékeket 1 holdra kalkulálták."
A szakportál térképet is mellékel ehhez:
Az Index riportja szerint a márciusi közlönyben megjelentek után megindult a helyszínen valami. Nem sokkal később egy tárgyalókamion jelent meg a földek mellett. A tulajdonosokat megkeresték, a mezőőröknek pedig kiadták, hogy kizárólag a földek tulajdonosai léphetnek a területre. A kamionos megbeszélésen egyenként arról tájékoztatták a tulajdonosokat az önkormányzat megbízásából eljáró jogászok, hogy a földre szüksége van az államnak, aztán vételi ajánlatot tettek, de jelezték, szükség esetén csereföldeket is fel tudnak ajánlani, de más lehetőség nincs, az állam mindenképp megszerzi a földeket.
Pár hónappal később az is kiderült, az állam az önkormányzattal karöltve a BMW-nek vásárolja meg a területet. Az önkormányzati és állami titkolózás oka persze érthető, hiszen ha idő előtti kiszivárog a hír, az jelentősen rontotta volna a tárgyalási pozíciókat.
A BMW-gyártelepét ugyanis a Józsa, Nagymacs és Kismacs határolta helyen jelölték ki, az Index szerint ennek az az oka, hogy Debrecen egyszerűen megtelt, és sem a természetvédelmi területként nyilvántartott Nagyerdő felé, sem pedig a debreceni egyetem mezőgazdasági tanültetvényei felé nem tud már terjeszkedni.
Abban a lap által megszólaltatott gazdálkodók mind egyetértettek, hogy ezek nagyon jó minőségű földek, a szerződések egyébként korrektek, bár van aki nagyobb földjéért csereterületet szeretne, ami viszont egy bűzös sertéstelep mellett lenne. A földügy lap szerint 100-200 családot érint. A hírek szerint az állam 44 milliárd forintot bocsát Debrecen rendelkezésére földvásárlásokra, a cserékre, illetve ebből építik majd ki az infrastruktúrát.
