A nagy céges beszámolódömping között elsikkadt az az információ, hogyan teljesített a három hazai nagybank – a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank – egyesülésének az előkészítésére az érintettek által 2020 májusában létrehozott Magyar Bankholding Zrt.
Pedig lett volna mire felfigyelni.
A Bankholding ugyanis a 2022-es évet 789 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett 173 milliárdos veszteséggel zárta, szemben az előző – egyúttal a tavalyi mellett az egyetlen teljes naptári – évi 2,2 milliárdos mínusszal. A negatív eredmény a projektcég saját tőkéjét is csúnyán lerontotta, az a 2021 végi 743 milliárd forintról a múlt év végére 560 milliárd alá zuhant, magyarul, ennyivel értékelődött le a Bankholding vagyona.
A nagyarányú értékvesztés okának feltárása nem vett sok időt igénybe. A Bankholding 2022-es egyedi eredménykimutatásában ugyanis a „Leányvállalatokba történt befektetések értékvesztése” soron -169 milliárd forint szerepel. Ez közel 23 százalékos leértékelődés, ami azt jelenti, hogy ennyivel kóstáltak kevesebbet a leányvállalatok, azaz a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank 2022 végén ahhoz képest, mint amekkora értéken bekerültek a Bankholding könyveibe. Szám szerint:
- a Budapest Bank 50,7 milliárddal, 172,2 milliárdot,
- az MKB 54,1 milliárddal, 183,7 milliárdot,
- a Takarékbank 65,1 milliárddal, 221,2 milliárdot.
„Értékvesztést akkor szükséges elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értékénél alacsonyabb a megtérülő érték, ahol az értékvesztés összege a könyv szerinti érték és a megtérülő érték különbsége” – hívja fel külön is a figyelmet a Magyar Bankholding az éves beszámolójában.
Mindez így utólag igazolja lapunk korábbi feltevését, miszerint túlértékelték az egyesülő három bankot, méghozzá azzal a céllal, hogy ne lehessen azzal vádolni a kormányt, nem teljesítette a külföld felé tett vállalásait. Mindenekelőtt azt, amely során az Orbán-kabinet még 2015 februárjában az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal aláírt megállapodásban arra tett egy szándéknyilatkozatot, hogy három évvel később – azaz 2018 februárjában – már nem lesz többségi tulajdona egyetlen hazai kereskedelmi bankban sem.
Konkrét nevek nem szerepeltek e dokumentumban, ám nem volt nehéz kitalálni, kikről volt szó. Hiszen akkoriban az MKB és a BB volt az állam többségi tulajdonában. Az MKB esetében a fenti feltétel már 2016-ban megvalósult, a Budapest Banknál azonban csak az MKB-ba való egyesülés alkalmából, vagyis 2022. március 31-én.
Mivel azonban az állam 2015 júniusában közel 196 milliárd forintért vette meg a BB-t az amerikai GE Capitaltől, ha ennél alacsonyabb értéken került volna be a Bankholdingba, akkor az a vád érhette volna a kormányt, hogy elkótyavetyélte az akkor már álllami vagyont. Ami a 2022. április 3-ára kiírt országgyűlési választások előtti napokban nem jöhetett volna jól a Fidesznek – bár azt sosem tudjuk meg, ez befolyásolta volna-e győzelem kétharmados arányát.
Biztos, ami biztos alapon értékelődhetett tehát fel a BB pakettje, 222,9 milliárdra, ami viszont húzta magával felfelé a másik két bank értékét. Aztán amikor minden lezajlott, már sort lehetett keríteni a leánybankok értékeinek közelítését a valósághoz – ennek köszön vissza a Bankholding tavalyi beszámolójából.
Frissítés:
Cikkünk megjelenését követően a Magyar Bankholding Zrt. az alábbi reakció közzétételére kérte lapunkat:
A Magyar Bankholding könyveiben lévő befektetések rendszeres, év végi értékelése során a független nemzetközi könyvvizsgáló cég által készített értékelés eredménye nagyban függ a hozamkörnyezet alakulásától: a hozamkörnyezet emelkedés automatikusan csökkenti a vállalatok számviteli értékét, anélkül, hogy bármi más változna a vállalatok teljesítményében.
Ez érvényesült a Magyar Bankholding banki részesedése esetében is, a 2020-as és 2021-es hozamkörnyezethez képest a 2022 év végi állampapír és piaci hozamok lényegesen magasabbak voltak, ami érdemben csökkentette a számviteli szabályok szerinti értékelést.
Piaci összehasonlításban a csökkenés mértéke lényegesen kisebb a tőzsdén jegyzett bankok piaci érték csökkenésénél, a makrogazdasági folyamatok és a nemzetközi környezet szinten minden bank értékét érdemben csökkentette, jobban is mint Magyar Bankholding esetében, ezt a magyar tőzsdei vállalatok értékelése is alátámasztja.
A hozamkörnyezet normalizálódásával fenti folyamatokkal ellentétes irányú, érdemi felértékelődés várható.
Összességében a fentiek alapján is érthető az értékelés alakulása, és természetesen nem az egyesülő bankok „túlértékeléséről” van szó, ilyen nem történt, és nem is alátámasztható egy ilyen állítás.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
