A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.
Nagyon sűrű délelőttje volt május 30-án Mészáros Lőrinc idősebb lányának. A nemrégiben doktori címet szerző Mészáros Beatrix 11 órakor Budapest belvárosába, az Andrássy útra, fél órával később pedig Újpestre volt hivatalos egy közgyűlésre, majd újabb fél óra elteltével papíron ő nyitotta meg a családi cégbirodalom herceghalomi központjában a csoport egyik vezető vállalatának taggyűlését. Utóbbi két eseményen testvére, Homlok-Mészáros Ágnes is ott volt. A közgyűléseken ráadásul különböző feladatokat is elvállaltak a testvérek: Beatrix az első kettőn jegyzőkönyv-hitelesítő, a harmadikon levezető elnök volt, míg Ágnes az újpesti találkozón vezette a jegyzőkönyvet. Legalábbis a cégbírósághoz leadott hivatalos dokumentumok szerint.
Fizikai képtelenség
A rendezvények közül ráadásul kettő kifejezetten jelentős volt. A Talentis Group herceghalomi közgyűlésére például nemcsak feladatai miatt kellett mindenképpen kiérnie Mészáros Lőrinc lányainak, hanem azért is, mert ez a vállalat tényleg a teljes birodalom egyik legfontosabb cége, ahol éppen 10,6 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a család. Az Andrássy úton tartott találkozót pedig azért nem hagyhatta ki Mészáros Beatrix, mert ott a család egyik tőzsdei cége, az Opus Nyrt. képviseletében járt el az igazgatóság elnökeként.
A gond csak az, hogy
hagyományos közlekedési módokat használva ennyi idő alatt még akkor sem lehet leküzdeni a különböző helyszínek közötti távolságokat, ha magukat az eseményeket néhány perc alatt lezavarták.
Az Andrássyról Újpestre még csak-csak át lehet érni szerencsésebb esetben. Ha nem túl nagy a forgalom, autóval ezt az utat 16-35 perc alatt lehet megtenni. Herceghalomra azonban már jóval tovább tart kijutni a fővárosból: ez az út még a legjobb esetben is legalább háromnegyed órát vesz igénybe.
A Mészáros-birodalom központjába még akkor is csak neccesen ért volna ki Mészáros Beatrix, ha az újpesti fordulót kihagyja. Elvileg az Andrássy útról 50 perc alatt nagyobb forgalom esetén is ki lehet jutni a Fejér megyei Talentis Business Parkba, de ez azt feltételezné, hogy az első közgyűlésen 5-10 perc alatt végeztek.
Nem valósak a jegyzőkönyvekben szereplő időpontok
Bár egy ilyen esemény sokszor valóban csak formalitás, más cégek tapasztalatai alapján 20 percig még akkor is eltart, ha csak a legfontosabb dolgokról döntenek. Az első közgyűlés pedig ennél is hosszabb volt. Mészáros Beatrix sajtósán keresztül azt nyilatkozta nekünk, hogy ezen csak délben végeztek, azaz egy órán keresztül tartott. Így az üzletasszony tényleg nem volt ott a másik két közgyűlésen az azok jegyzőkönyvében szereplő időpontokban. Ezt az ellentmondást azzal magyarázták, hogy a dokumentumokban
a hivatalos tervezett kezdési időpont szerepel, figyelemmel arra a körülményre, hogy ezen időpontra lett összehívva a közgyűlés.
Valójában azonban a második esemény az első elhúzódása miatt jelentős csúszással kezdődött, és bár ezt gyorsan lerendezték, ám ennek ellenére elkéstek a harmadikról is. A kezdési időpont állításuk szerint azonban ennek a találkozónak az irataiban is csak tájékoztató jellegű, a tényleges
vonatkozó adatot a dokumentum pedig azért nem tartalmazza, mert ez nem jogszabályi elvárás.
Egy nap négy közgyűlés
A Mészáros-birodalom cégeinek közgyűléseit akkor kezdtük el átnézni, amikor kiderült, hogy az egykori gázszerelő Simicska Lajos legendás Radóc utcai házában vett részt egy ilyen eseményen, miután átvette a korábbi Fidesz-pénztárnok érdekeltségeit. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hány hasonló hivatalos találkozón kellett megjelennie a felcsúti milliárdosnak.
A kérdés azért adta magát, mert az éves beszámolók május 31-i leadási határideje előtt elvileg minden cég tulajdonosának döntenie kell az előző év üzleti beszámolójának elfogadásáról, illetve arról, hogy mit kezdjen az esetleges profittal. Ennek legmegszokottabb módja a taggyűlés. Mészáros Lőrincnek minden bizonnyal százas nagyságrendű vállalatban van közvetlen vagy közvetett részesedése, ennyi társasági eseményt pedig az év 151. napjáig nem egyszerű végiglátogatni.
Ennek megfelelően erre nem is került sor, aminek több magyarázata van. Egyrészt az Orbán Viktorral is jó barátságot ápoló vállalkozó sok cégében nem közvetlenül, hanem más társaságokon keresztül tulajdonos. Ezeknek a vállalatoknak a közgyűlésén pedig jellemzően nem ő maga vett részt, hanem a közvetlen tulajdonos vállalat első embere. Emellett elég sok olyan társaság van, amelynek Mészáros Lőrinc az egyedüli részvényese. Ilyen esetben pedig nincs kivel összegyűlni, így hivatalos esemény sincs, elég egy alapítói határozatot írni a nyereség sorsáról és a beszámoló elfogadásáról.
Persze a felcsúti milliárdosnak így is rengeteg dolga volt, különösen májusban. Volt olyan nap, amikor négy taggyűlést ült végig*, és még két alapítói határozatot is hozott. Február vége óta pedig összesen legalább 20 beszámolóhoz csatolt dokumentumra* került rá a neve. Mindenhol nem is tudott ott lenni, így több esetben is megbízott helyettesítette a céges eseményeken.
A dokumentumokból azonban egy sokkal érdekesebb dolog is kiderült, jelesül, hogy
a család legnagyobb közgyűlés-mágusa nem a rohamtempóban gazdagodó Mészáros Lőrinc, hanem idősebb lánya.
Mészáros Beatrix ugyanis a cégbirodalom több vállalatában is felső vezető, így nemcsak közvetlen tulajdonosként kellett részt vennie közgyűléseken, hanem úgy is, mint valamely olyan társaság képviselője, amelyen keresztül közvetve birtokol a család. Így neki még édesapjáénál is sűrűbb volt a naptárja, május végén nyolc napon belül például legalább tíz hivatalos dokumentumra került rá az aláírása.
A legsűrűbb napja a már említett május 30. volt*, de két héttel korábban is három közgyűlésre kellett mennie két különböző településen (Felcsúton és Herceghalomon). Utóbbinál azonban nem egyértelmű, hogy volt-e átfedés az események között, mivel azok pontos időpontját két esetben nem adták meg.
Lehet hazudni, ha mást nem zavar
Ám a jog szerint önmagában az sem lenne probléma, ha a közgyűlések átfednének, és valamelyiken csak papíron vett volna részt Mészáros Beatrix. A lapunknak nyilatkozó gazdasági jogász szerint ugyanis egy több mint 20 éves alkotmánybírósági határozat alapján a büntetőeljárásokkal ellentétben a polgári eljárásjogban nincs állami igény az igazságra. Így csak azért nem lehet érvényteleníteni egy okiratot, mert abban az szerepel, hogy valaki ott volt egy eseményen, holott nem. A bíróságoknak egyszerűen nem dolga ezt kideríteni. Így az ilyen csúsztatás egészen addig nem jelent problémát, amíg valamely érintettnek a jogos érdekeit nem sérti, ezzel ugyanis már fordulhat bírósághoz.
Ennek egyébként az egyetemeken is tanított iskolapéldája pont a gazdasági társaságok taggyűlésének jegyzőkönyve, amelyek elég gyakran fiktívek. Ahogy egy forrásunk fogalmazott:
a házaspár otthon a kádban beszéli meg a céges ügyeket, de az iratokban ez nem így jelenik meg.
Az alapítói határozatoknál valószínűleg ez még fokozottabban jelentkezik: a könyvelő megcsinálja, az egyszemélyes tulajdonos meg valamikor aláírja, jó eséllyel véletlenül sem ott és akkor, mint ahogyan az okiraton szerepel.
Magyarul
egészen addig nem baj, ha valaki azt hazudja, hogy ott volt egy ilyen eseményen, amíg valaki másnak ezzel kárt nem okoz.
A bevezetőben említett példánál maradva, Mészáros Beatrixnek valószínűleg csak az első – saját állítása szerint elhúzódó – közgyűlés kihagyásából lehetett volna problémája. Az időben harmadikként sorra kerülő Talentis Group esetében valószínűtlen, hogy valamelyik családtag jogi eljárást indított volna emiatt, ahogy jó eséllyel a középső eseményt, a Medio Vario Vagyonkezelő Zrt. újpesti közgyűlését sem támadta volna meg senki, ha kihagyja.
Az első, Andrássy úton tartott találkozónál azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet. Ahogy erről már volt szó, a papírok szerint a Status Capital Zrt. közgyűlésén ugyanis Mészáros Beatrix az Opus Nyrt. képviseletében járt el az igazgatóság elnökeként. Márpedig egy nyílt részvénytársaságnak rengeteg tulajdonosa van, nekik pedig jelenthetett volna problémát, ha úgy születik döntés például a beszámoló elfogadásáról, hogy senki nem képviseli őket.
(G7)
