Régi vágya a magyar kormánynak, hogy levadássza az egyik nagy áruházmultit. Erre Orbán Viktor is tett korábban utalást, tavaly ősszel pedig Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyebek mellett azt mondta, hogy
"a bankszektorban még lehetne növelni a magyar tulajdoni hányadot, a biztosítói szektor még nem konszolidálódott, az élelmiszeripari kiskereskedelmi szektorban nagyon messze vannak a célok."
A különböző boltláncok közül az elmúlt években felmerült lehetséges célpontként a Tesco, de a brit boltlánc rendre azt közölte, hogy hosszú távon tervez a magyar piacon. A magyar Tesco-hálózat távozásának a lehetősége részben azért merülhetett fel, mert a brit boltlánc Lengyelországból már kivonult. Emellett azért, mert a magyar leánycég nem teljesít túl jól a régiós társaihoz képest.
Erről is beszélt a Tesco vezérigazgatója, Ken Murphy a cég üzleti félévévében elért adatait értékelő sajtótájékoztatóján a European Supermarket Magazne kiskereskedelmi szakportál beszámolója szerint. A cégvezető azt mondta, Magyarország jóval nagyobb kihívást támaszt a Tescóval szemben, mint korábban, vagy mint a szlovák vagy a cseh piac.
Az összkép elég jó
A Tesco idei első féléve egyébként jó számokat hozott, ám a magyarországi leányvállalat teljesítménye elmarad az átlagostól. Az úgynevezett like-for-like értékesítés, azaz a legalább egy éve kapható boltokban kapható termékek forgalma és az online eladások 7,8 százalékkal nőttek 2023 első felében 2022. január-júniusához képest. Az üzemi eredmény csoportszinten 13,5 százalékkal ugrott meg. A kelet-közép-európai térségben azonban az előbbi mutató 0,9 százalék volt, miközben az utóbbi hanyatlott. A naptárhatással és szezonálisan kiigazított üzemi eredmény a régióban 41,8 százalékkal zuhant.
Murphy szerint a gyenge régiós teljesítmény hátterében a „jelentős magyar visszaesés” áll. Csehország és Szlovákia, a másik két kelet-közép-európai ország, amelyben a Tesco jelen van, „jól teljesít”.
Barátságtalan a magyar üzleti környezet
Magyarország több ok miatt is sokkal keményebb dió, mint a másik két régiós ország.
Először is a magyar kormány 2022-ben számos gazdaságösztönző lépést tett, amelyek felpörgették a lakosság költését. Ezután azonban az ágazatot érintő restriktív intézkedések következtek. Bevezették a kiskereskedelmi különadót, illetve 2023-ban néhány korlátozó szabályozást. Ezek nagyon rosszul hatnak a magyarországi kiskereskedelmi szektorra. Ebből fakadnak a kihívások – mondta a Tesco vezére, utalva az árstopra és a kötelező diszkontakciókra.
A brit kiskereskedelmi óriás a diszkontláncok szintjével paritásban lévő árakat igyekszik kialakítani. Ennek szellemében – ahogy Murphy fogalmazott – „nagyon agresszíven” árazzák termékeiket más piacokhoz képest.
Az Európai Unióban legmagasabb magyarországi infláció szintén megkeseríti az áruházlánc életét ezen a piacon. Ami a Tesco tevékenységének esetleges leépítését vagy átalakítását illeti Magyarországon, erre egyértelműen elutasító választ adott a vezérigazgató.
„Kelet-közép-európai üzleti tevékenységünket igyekszünk együtt kezelni a három régiós országban. Nem egyenként. Azt hiszem, hogy az intézkedéseket, amelyeket Magyarországon hoztak lényegüknél fogva átmenetiek, vagy ideiglenesek” – mondta.
Ezért türelmesen kivárják az újabb fejleményeket.
Korábban sem volt szó a távozásról
A korábbi időszakot nézve például 2020 őszén jelentek meg feltételezések arról, hogy a magyar Tesco jelentős átszervezéseket és leépítéseket tervez.
Ahogy most Ken Murphy, akkor Matt Simister, a brit boltánc régiós főnöke jelentette ki, hosszú távon terveznek a magyar piaccal.
