Miután múlt hétvégén 1:1-es döntetlent játszott a Vasas a Zalaegerszeggel, az NBI-ben való bentmaradás matematikai esélyét is elvesztette, így a következő idényben újra a másodosztályban folytathatja a csapat. Pedig szűk egy évvel ezelőtt, miután visszajutottak az NBI-be, természetesen a stabil bentmaradást tűzték ki célul. Ez azonban nem sikerült nekik. Elnézve azonban a csapat mögött álló gazdasági társaság 2022-es évét, nemcsak a pályán néztek szembe kihívásokkal, hanem a pénzügyek terén is.
Még úgy is, hogy az NBI-ben nagyobb összegekről és pénzekről van szó, mint az NBII-ben. Ez meglátszik rögtön az értékesítésből származó árbevételeken is, hiszen a 2021-es 1,026 milliárd forint után 1,85 milliárd forint folyt be a kasszába. A növekedés hátterében több tényező is meghúzódik a beszámoló részét képező kiegészítő mellékletben szereplő részletezés alapján.
A bevételek döntő részét a szponzorációs bevételek képezik, ilyen címen valamivel több mint egymilliárd forint folyt be a kasszába az előző évi 722 millió forint után. Ezt követi, második legnagyobb tételként, 400 millió forinttal a vagyoni értékű jogok árbevétele, ebből az előző évben 155 millió érkezett meg. Helyezési árbevételként 147 milliót könyveltek el a 2021-es 105 millió forint után. A nyár közepétől kezdődött NBI-es sorozatban való részvétel a jegyekből és bérletekből származó árbevételen is megmutatkozott: a 2021-es 24,4 millió után tavaly 79,6 millió forintra tettek szert.
Ezzel párhuzamosan az egyéb bevételek némiképp visszaestek, 907,6 millióról 767,5 millióra. Ebből a legnagyobb rész, 422 millió forint a véglegesen átadott pénzeszköz volt, amire kicsit később még részletesen ki fogunk térni. Egy évvel korábban ezen a címen valamivel kevesebbet, 381,7 milliót számoltak el. Emellett 178,9 millió forintot kaptak a vagyonkezelésbe tartozó eszközök kapcsán elengedett visszapótlási kötelezettség címén, 102,3 millió forintra pedig a tao-támogatásokhoz kapcsolódó bevételek rúgtak.
Ám nem is a bevételek alakulása jelentette a legfőbb problémát, mint az látható az eddigiekből is: a kiadások már sokkal inkább fájtak a a csapat mögött álló gazdasági társaságnak. Anyagjellegűként a korábbi 525,2 millió után közel 1,1 milliárd forintot számoltak el, személyi jellegűként pedig 1,12 milliárd után 1,9 milliárdot. Utóbbi növekedésének hátterében a játékosok bérköltsége áll, mely 878 millió forintról 1,55 milliárdra ugrott tavaly. Noha a mellékletben külön feltüntetik a játékosok bérköltségét, azok létszámára vonatkozó adatot nem találtunk, így csak a cégnél alkalmazásban állókra - tehát az irodai alkalmazottaktól kezdve a takarítókon át a játékosokig - tudunk átlagos bruttó bért számolni, a játékosokra nem.
Mindenesetre a 2021-es bruttó 1,8 millió forintos átlagbér tavaly 2,7 millióra ugrott.
A bevételek és a kiadások eredőjeként már üzemi szinten is bődületes mínusz keletkezett: 1,055 milliárd forint, amit a pénzügyi műveleteken elért némi veszteség és az adófizetési kötelezettség végül 1,119 milliárd forintos veszteségbe húzott. A Vasas Futball Kft.-nek évek óta nem volt ilyen rossz éve, ám ez is egy rendkívüli helyzet eredménye - bár ettől nem lesz szebb a kép.
"A tárgyévi adózott eredmény jelentős veszteséget mutat, mivel a társaság az Illovszky Rudolf Stadion és a hozzá tartozó sportkomplexum üzemeltetési költségeinek ellentételezésére 2022-ben nem kapta meg támogatási bevételét, a mérlegkészítés napjáig támogatói okirattal sem rendelkezett" - olvasható a kiegészítő mellékletben a veszteség indoka.
Ám, hogy ez a tetemes mínusz nem fordította negatív tartományba a kft. saját tőkéjét, csak annak köszönhető, hogy 2022-ben jelentős pótbefizetést hajtottak végre a tulajdonosok. Ennek során 961 millió forintot tettek a cégbe, amit a saját tőkén belül a lekötött tőke soron számoltak el.
A tulajdonosok biztosíthatják a likviditást
És ha már tulajdonosi pótbefizetés. Megnéztük, az elmúlt néhány évben mennyi pénzt kellett a csapat mögött álló cégbe invesztálnia a tulajdonosoknak, Nagy Miklósnak és a HO-ME 2000 Vagyonkezelő Kft.-nek. Merthogy nem ez volt az első év, amikor hasonlóra szükség volt.
Összesítésünket a 2019-es évvel kezdtük, akkor ugyanis - pontosabban a 2018/2019-es szezonban - már az NBII-ben játszott a csapat, miután a 2017/2018-as bajnokságban nem sikerült kivívnia a bentmaradást az NBI-ben. Nos, 2019-ben is szükség volt egy tulajdonosi pótbefizetésre, ám annak összege elmaradt a tavalyitól, mindössze 140 millió forint befizetésére volt szükség.
2020-ban viszont ilyen nem kellett, cserébe kölcsönt nyújtottak a tulajdonosok, valamint nem kevés pénzt adtak a Kft.-nek "véglegesen átadott pénzeszközként", amit egyéb bevételként könyveltek el. Ez összesen 770 millió forint volt, amiből 40 milliót a HO-ME 2000 Vagyonkezelő biztosított, 480 milliót Nagy Miklós, 200 milliót pedig az Etalon-Informatika Kft. Ami pedig a kölcsönt illeti, 225 millió forint felvételére kényszerültek, amiből még az év során visszfizettek 220 milliót. Vagyis, amennyiben nem a tulajdonosok hitelezték meg az összeget - erre vonatkozóan nincs információ a kiegészítő mellékletben -, akkor áthidaló, likviditási kölcsönről lehet szó.
Következett aztán a 2021-es év, még mindig az NBII-ben, amikor az előző évihez hasonló forgatókönyv zajlott le. A tulajdonosok 382 millió forinttal gazdagították a csapatot véglegesen átadott pénzeszközként - vagyis ezt nem terheli visszafizetési kötelezettség, emellett 345,8 milliós kölcsönre is szükség volt, amit szintén a tulajdonosok biztosítottak:
- a HO-ME 2000 Vagyonkezelő 46 milliót adott véglegesen átadott pénzként és 325,8 milliót kölcsönként, ebből 125,8 milliót fizetett vissza a kft.
- Nagy Miklós pedig 335,7 milliót adott véglegesen a cégnek, 25 milliót pedig kölcsön, ám feltehetően - mivel nem jelezték ellentétben a HO-ME-val - ezt nem fizette vissza az üzleti év során.
És megérkeztünk a tavalyi évhez, amikor is a tulajdonosoknak 961 milliót pótbefizetésként biztosítaniuk kellett a jogszabályoknak való megfelelés érdekében. Ám emellett még 442 millió forintot adtak gyakorlatilag támogatásként (véglegesen átadott pénzként) a cégnek, ebből a HO-ME 54 milliót biztosított, Nagy Miklós pedig 368 milliót. És mindezek mellett kölcsönre is szükség volt, 840 millió forintot hiteleztek meg a tulajdonosok. A HO-ME 640 milliót adott kölcsön, melyből 592,6 milliót visszafizetett a kft., Nagy Miklós pedig 200 milliót kölcsönzött, melyből 150 milliót visszakapott, emellett az előző évi kölcsön összegét is megkapta.
Összességében tehát 2019 óta a Vasasnak:
- 1,101 milliárdos tőkeinjekcióra volt szüksége,
- 1,594 milliárd forintot kaptak dotációként a tulajdonosoktól (ebből 1,1 milliárdot Nagy Miklós adott, a maradék összeget a HO-ME).
Kölcsönök nélkül a két tulajdonos négy év leforgása alatt közel 2,7 milliárd forintot tolt be a leginkább NBII-ben játszó, NBI-es álmokat dédelgető focicsapatba.
(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)
