5p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A „jó” stressz vagy más néven eustressz alapvetően pozitív hatással van a mindennapjainkra, így a produktivitásunkra is, hiszen feltölt minket energiával és izgalommal. Ezt megtapasztalhatjuk például akkor, amikor előléptetést kapunk a munkahelyünkön, amikor beköltözünk álmaink otthonába, vagy megtudjuk, hogy bővül a család. Sajnos azonban legalább ilyen gyakran tapasztaljuk meg a negatív értelemben vett stressz is – ez pedig már közel sincs olyan jó hatással a szervezetünkre.

Ez a fajta feszültség rövid távon sem kellemes, hosszú távon kifejezetten egészségtelen, mindemellett pedig a produktivitásunkat is befolyásolja. De pontosan hogyan történik mindez és miért? A következőkben részletesen kifejtjük!

Mi mindenre hat a stressz?

A „rossz” stressz az életünk szinte minden területét befolyásolja. Amennyiben huzamosabb időn át tapasztaljuk nap mint nap – például amikor „nagy a hajtás” a munkahelyen –, számos testi tünetben jelentkezhet. Jellegzetes velejárója például a rendszeres fejfájás, a magas vérnyomás és az ehhez köthető mellkasi fájdalmak. De többen panaszkodnak gyomorproblémákra, illetve arra, hogy nem tudnak pihentetően, nyugodtan aludni.

Emellett lelki jelei is vannak ennek a ma már népbetegségnek számító jelenségnek. Tapasztalhatunk idegességet, ingerlékenységet és szorongást is. Mindezek pedig a libidó csökkenéséhez, a nemi élet negatív átalakulásához is vezethetnek.

Hosszú távon pedig még nagyobb veszélyekkel szembesülhetünk: az állandó magas vérnyomás például szívrohamhoz vagy agyvérzéshez is vezethet. A rendszeres szorongás idővel depresszióvá alakulhat, amit számos egyéb krónikus betegséggel is összefüggésbe hoznak. 

A produktivitás szempontja

A fentiekből már láthatjuk, hogy a stressz valóban az élet minden területére képes rányomni a bélyegét – ez alól pedig a munkahelyi vagy más téren megmutatkozó teljesítmény sem kivétel. Nézzük, mit tapasztalhatunk!

Energiahiány

Már említettük, hogy a hosszan tartó feszült időszakok megnehezíthetik, hogy az ember pihentetően aludjon, az inszomnia pedig egy idő után megmutatkozik a produktivitásban is. Nem is beszélve arról, hogy a stresszelés maga is rengeteg energiát emészt fel, így gyakran érezhetjük, hogy mind érzelmileg, mind mentálisan, mind fizikailag kimerültek vagyunk. Ilyen állapotban pedig egyértelmű, hogy nem tudjuk a legtöbbet kihozni magunkból.

Fókuszvesztés

Ahhoz, hogy optimálisan teljesíthessünk, elengedhetetlen, hogy koncentráljunk egy-egy feladatra. A stressz azonban képes egészen elhomályosítani az elménket, a testünkben lezajló hormonális változások miatt szinte csak a stresszt kiváltó tényezőre tudunk fókuszálni. Nem is csoda, hogy ilyen állapotban csak tessék-lássék tudunk elvégezni bármilyen feladatot.

Kreativitás helyett…

…aggodalom. Ahogyan fent is utaltunk rá, amikor stresszelünk, az elménk könnyen elkalandozik, elveszti a fókuszát. Emiatt pedig szinte lehetetlen, hogy egy munakhelyi projekttel vagy bármi mással kapcsolatban új ötletek jussanak az eszünkbe. A stresszelés gyakorlatilag képes a minimumra csökkenteni a kreativitást, így azokkal a feladatokkal sem tudunk haladni, ami ezt a képességünket igényelné.

Közös munka

A hosszan tartó, belső feszültség, mint már kitértünk rá, az elménkben is számos (negatív) folyamatot indít el. Érezhetjük, hogy a szokottnál ingerlékenyebbek vagyunk, impulzívabban kezelhetjük a társas kapcsolatainkat, legyen szó munkáról vagy magánéletről. Így, ha éppen egy csapatban dolgozunk valamin, könnyen problémákba ütközhetünk, ebben a zaklatott állapotban ugyanis aligha tudunk hatékonyan együttműködni másokkal.

Lépjünk fel ellene!

Szerencsére ma már a stressz levezetésére, mérséklésére, illetve hatásainak redukálására is számos lehetőségünk van. Sokan esküsznek például a sportra, ami nemcsak képes feloldani a stressz, de örömhormont, endorfint is termelünk általa. Mások inkább jógáznak és meditálnak, ami a test mellett az elmének is jót tesz.

Mindezek mellett érdemes az étrendünket is megreformálni: figyeljünk oda arra, hogy a szervezetünk megkapjon minden vitamint, ásványi anyagot és esszenciális aminosavat, amire szüksége van! Ha nem tudjuk ezeket egyszerűen az étrendünkkel pótolni, akkor táplálékkiegészítőket is alkalmazhatunk. Ezek közül érdemes fokozottan figyelni a B1-vitamin pótlására, hiszen ezt anti-stressz vitaminként is emlegetik, az ásványi anyagok közül a magnézium tölt be hasonló szerepet. A nem esszenciális aminosav, a prolin pedig arról híres, hogy képes megvédeni a szervezetet a stresszel szemben.

A mindennapjaink és a kiegyensúlyozott, hosszú élet szempontjából tehát elengedhetetlen, hogy megpróbáljuk a fenti módszerekkel csökkenteni a stressz-szintünket. Mindannyian mások vagyunk, így nem tudjuk megmondani, hogy kinél mi válik be – de a lényeg, hogy megtegyük az első lépéseket!

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!