<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
mfor.hu

Nem minden szerktorban lesz zökkenőmentes a jövő évi emelés. 

Múlt héten a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tárgyalásán elfogadták a szociális partnerek, hogy a minimálbér egy lépcsőben 200 ezer forintra fog nőni 2022-ben. Miközben a munkáltatók a garantált bérminimum emelésével kapcsolatban két lépcsős emelést javasoltak, az elsőt szintén jövőre, majd 2023. január 1-jétől.

A bértorlódást is kezelni kell majd (Fotó: Pixabay)A bértorlódást is kezelni kell majd (Fotó: Pixabay)

A munkavállalói oldal részéről Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke többek között azt mondta, a gazdasági folyamatok elemzése alapján egyértelműen látszik, hogy a gazdaság képes ezeket az emelt béreket kitermelni. Ugyanakkor úgy vélte, hogy bizonyos szektorokban ehhez egyfajta állami beavatkozás is szükséges lehet.

Mészáros Melinda, mint azt laptársunknak, a Piac&Profitnak kifejtette, mindig is voltak és lesznek olyan mikro- és kisvállalkozások, ahol a termelékenység és a hatékonyság a közép- és nagyvállalati szektorhoz viszonyítva nagyon alacsony szinten van.  Példaként hozta, hogy egy ilyen kisvállalkozás termelékenységi hatékonysági szintje átlagosan nem éri el a nagyvállalati szektor legrosszabban teljesítő társaságának a 40 százalékát sem. Ez azt jelenti, hogyha nem tudják növelni a termelékenységet és a hatékonyságot, akkor nagyon nehezen tudják kigazdálkodni az egyre emelkedő béreket. Ehhez korábban segítséget nyújtott a bérmegállapodásokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adó (szochó) csökkentési program is.

A Liga elnöke hozzátette: magas a foglalkoztatási szint  – azaz 4,7 millió főnél többen dolgoznak ma Magyarországon –, vagyis ebben az időszakban semmi nem indokolja azt, hogy a munkaerőpiaci járulékot vonják a munkavállalóktól, ami az álláskeresési támogatások és az átképzések területén kerül felhasználásra. Viszont ezzel az intézkedéssel is kezelni lehetne a bértorlódásokat, amit egy garantált bérminimum és egy minimálbér-emelés előidéz.

A szakképzett munkavállalók bérminimuma a feldolgozóiparban, kereskedelemben volt korábban jellemző, de mostanra a munkaerőhiány miatt a munkáltatók igyekeznek ezt meghaladó mértékű induló béreket tudnak biztosítani. Közben a minimálbér tekintetében jelentősen érintett szektornak számít most is a turizmus és a vendéglátás. Úgy tűnik, nem lesz ez másként a következő időszakban sem.

Mészáros Melinda úgy látja, a jelentősen megemelt garantált bérminimum nagy léptékkel növeli majd az ebben a bérkategóriában foglalkoztatottak számát is. A minimálbérnek pedig nemcsak a foglalkoztatottak, hanem az egyéb minimálbérhez kötött egyes juttatások tekintetében is nagyon jelentős szerepe van. 

(Piac&Profit)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.