<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

Hiába a jelentős minimálbér-emelés ha egy ritkán vizsgált aspektusból értékeljük a változásokat, akkor rögtön nem lesz annyira nagyon ok az örömre.

Zajlanak még az egyeztetések a munkaadók és a munkavállalók, valamint a kormány között a jövő évi minimálbérről, de a napokban lényegében eldőlt, hogy 2021 első napjától bruttó 200 ezer forint lesz a kötelezően fizetendő legkisebb bér Magyarországon. Ezzel az érintettek bruttó és nettó fizetése is egyaránt 19,4 százalékkal emelkedik egyik napról a másikra gyakorlatilag, aminél nagyobb emelésre még a 2010-es évek elején volt példa. Akkor viszont nem a bér felzárkóztatása miatt döntött így a kormány, hanem azért, hogy a nettó bér legalább értékőrző maradjon a minimálbéresek által érvényesíthető adójóváírás kivezetése miatt.

A mostani emelést követően az érintettek a jelenlegi 111 321 forint helyett kereken 133 ezret vihetnek majd haza, ami közel havi 22 ezer, éves viszonylatban pedig 260 ezer forint pluszt jelent.

Nagyot nő a minimálbér, de ez kevés lesz (Fotó: MTI)Nagyot nő a minimálbér, de ez kevés lesz (Fotó: MTI)

A nominális növekedés jelentős és érzékelhető, viszont ahhoz, hogy az érintettek életminőségében javulás következzen be, kevés lesz - legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal felmérése alapján. A hivatal Háztartások életszínvonala kiadvány készítése során különnöző társadalmi csoportokra és élethelyzetekre vonatkozóan felméri, hogy bizonyos esetekben (a teljesség igénye nélkül aktív/nyugdíjas/gyerekes/gyerektelen háztartások) mekkora összeg biztosít számukra nagyon szűkös/szűkös/átlagos/jó/nagyon jó megélhetési szintet.

Ugyan a legfrissebb adat 2019-es referenciaévre vonatkozik, de a várható infláció figyelembevételével meg lehet becsülni, hogyan alakulnak ezek a jövedelemösszegek idén és jövőre, valamint 2020-ban milyen összegről beszélhetünk.

Jelenleg a 111 321 forintos nettó minimálbér csak a szűkös megélhetést fedezi egy aktív - tehát dolgozó - háztartás esetében. Az átlagos megélhetéshez nagyjából 30 ezer forinttal nagyobb jövedelemre lenne szükség. A jövő évi emelés után a 200 ezer forintos bruttónak kereken 133 ezer forint lesz a nettója, az átlagos megélhetési szint belépő jövedelme azonban ennél még mindig magasabb lehet. Becslésünk szerint legjobb esetben is 146 ezer forint körül alakulhat.

Mindez pedig azt jelenti, hogy hiába a nagymértékű emelés, a minimálbér változatlanul csak a szűkös megélhetésre fog fedezetet nyújtani az érintetteknek.

Lehetne életminőséget is javítani

Az, hogy életminőséget érdemben várhatóan nem fog jelenteni a minimálbér emelése a kiemelkedő adóterhelés rovására írható. Magyarországon mivel egykulcsos adórendszer van, a minimálbéres is pont ugyolyan mértékű levonással szembesül bruttó béréből, mint az, aki havi bruttó egymillióért végzi a munkáját. A rendszer negatívuma ez, miközben más tagállamok gyakran kedvezményekkel könnyítik a legkisebb bérből élők helyzetét, a magyar állam a legnagyobb mértékű adóteher sújtja őket.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet júliusi összesítése szerint a tagállamai sorában Magyarországon terhelik a legmagasabb adók és járulékok a minimálbért. A magyar kormány ugyanis összesen 33,5 százalékát vonja el a bruttó bérnek, vagyis a legalacsonyabb fizetés harmadát csatornázza be az államkasszába.

Magyarország ráadásul kirívóan vezeti ezt a ranglistát, második legnagyobb mértékben a német kormány adóztatja a minimálbért, ám abból "csak" 25 százalékot vonnak le. A dobogó harmadik fokára pedig Bulgária került 22 százalékos elvonással.

Élen a magyar minimálbér adóterhelése (Forrás: ILO)Élen a magyar minimálbér adóterhelése (Forrás: ILO)

Mindez azt jelenti, hogy nagy szükség lenne arra, hogy ne csak a munkáltatói adóterheket, de a munkavállalóra rakódókat is csökkentse a magyar kormány. Ez lehet ugyanis a záloga annak, hogy kicsit előrébb léphessenek és mondjuk a kötelező legkisebb ne csak szűkös megélhetésre legyen elegendő.

Erre vonatkozóan egyébként már a parlament elé került egy javaslat, tavasszal az előválasztási programja részeként az MSZP nyújtott be egy módosító törvényjavaslatot az országgyűlésnek. Ennek értelmében már idén júliustól adómentessé tették volna a minimálbért, a kormány azonban lényegében lesöpörte az asztaláról a javaslatot. Bár ihletet meríthetett belőle.

Nemrégiben ugyanis Domokos László, majd Bánki Erik is a nulla százalékos szja fontosságáról nyilatkozott, utóbbi kiemelte ennek fontosságát az alacsonykeresetűek körében. A választási év közeledtével nem teljesen elképzelhetetlen az, hogy a minimálbéreseknek - ha csak átmenetileg is -, de adómentességet biztosít a kormány. Már csak azért is, mert ezzel kifogná a szelet a minimálbérrel szintén kampányoló ellenzék vitorlájából. Választás ide, választás oda egy dolog vitán felül áll: a rekorder magyar minimálbéres adóterhelésből faragni illene és nem a legnagyobb elvonással sújtani a legkisebb kereseteket.

Itt nyilván adódik a kérdés: elbírná-e a költségvetést? A bruttó 200 ezer forintból havi 30 ezer forintot, évi 360 ezer forintot vonnak le személyi jövedelemadó címén. Ha feltételezzük, hogy 220 ezer magyar dolgozó bérlapján szerepel a minimálbér, az évi 80 milliárd forintos kiesést eredményezne a költségvetésben. Csak egy kicsivel többet, mint amennyibe a hamarosan kezdődő vadászati világkiállítás kerül az adófizetőknek. Ebből kiindulva pedig nem roppantaná össze a büdzsét, ha a minimálbér adómentes lenne.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.