Kezdjük egy teszttel! Tegye fel a kezét az, aki hallott már labdarúgóedzőt panaszkodni a „szerda-szombat ritmusra”!
Mindenki, aki valaha nézett futballt?
Tovább is léphetünk, mert ezzel definiáltunk egy problémát.
Kié a naptár?
Az alábbi ábrán hetekre lebontva mutatjuk meg egy európai élcsapat játékosainak potenciális terhelését. A koronavírus-járvány teljesen összekuszálta a küzdelemsorozatokat, ezért a 2019-es évre mentünk vissza, és a Bajnokok Ligája-győztes Liverpool, valamint az angol válogatott mérkőzéseit ábrázoltuk, hogy figyelembe vegyük a válogatott naptárat is. A kék oszlopok mutatják azokat a heteket, amelyeken nincs mérkőzés, a sötétpirosak azokat, amelyeken több is van. Mint látható, még egy "normális" évben is alig van üresjárat, az év elejieket is csak az okozta, hogy a Liverpool 2019 elején kiesett az angol FA-kupából, így felszabadult pár játéknap. Ha eljutott volna a döntőig, akkor a 4., 7. és 21. hét is bepirosodott volna, és március-áprilisban is lettek volna pluszmérkőzések.
A labdarúgóelit szinte pihenő nélkül játssza végig az évet. A 2020-as, járvány által felbolygatott esztendő eszelős hajtást hozott, és ennek illusztrálására nem kell Angliáig menni: a magyar bajnok, BL-szereplő Ferencváros 60 tét- és felkészülési mérkőzést játszott, és játékosai válogatott találkozókon is érintettek voltak (a magyar nemzeti csapat szeptember és november közepe között nyolc találkozón lépett pályára).
A futballvilág küzdelemsorozatai egyre nagyobbra és nagyobbra nőnek. Az 1999-es évben a Manchester United angol bajnok, kupagyőztes, BL-győztes csapata akkor példátlan terhelés alatt volt, így visszalépett az FA-kupa 1999–2000-es évadától, s meg sem próbálta megvédeni címét. Ha a barátságos és tétmeccseket is figyelembe vesszük, valamint az angol nemzeti csapat találkozóit is hozzácsapjuk ehhez, akkor egy MU-játékosnak 59 mérkőzésen lehetett volna jelenése. Azóta nagyjából ötödével bővült a legnagyobb terhelésnek kitett csapatok meccsnaptára.
A világbajnokság mezőnyét 1998-ban duzzasztották 32 csapatosra, 2026-ban újabb emelés jön, 48-ra. Az Európa-bajnokság 2016-ban lett 24 csapatos, és az előző évtizedben duzzasztották fel a nagy válogatott tornák közül az Afrikai Nemzetek Kupája, az Ázsia-kupa, az észak- és közép-amerikai, valamint karibi csapatoknak kiírt Arany-kupa létszámát is. A bővítéseket lehet szakmai szempontokkal is indokolni, de ugyanekkora szerepet játszik a pénz: nagyobb torna, több felajánlható esemény a közvetítő társaságoknak, nagyobb bevétel a televíziós és kereskedelmi jogok értékesítéséből, belépőkből.
Az, hogy a nemzetközi sorozatok többsége növekszik, azzal jár, hogy ezek több helyet foglalnak el a már így is zsúfolt versenynaptárban. Ez érdekütközéseket okoz klub- és válogatott tornák, nemzeti és nemzetközi kötelezettségek között. A futball szűk elitjébe tartozó, globális brandnek számító klubok szervezte szuperliga fenyegetése időről időre felbukkan, az elitbe nem tartozók pedig több lehetőséget (és pénzt) akarnak.
A versenynaptár korlátját az utazások és bizonyos versenysorozatokban a FIFA vagy a kontinentális szövetség elrendelte kötelező (48 vagy 72 órás) pihenők jelentik. A játékosok nemzetközi szakszervezete (FIFPro) kötelező pihenő időszakokért kardoskodik és ellenzi, hogy a 72 órás korlátozást csökkentsék a válogatott tornákon. Bár pénzügyi okokból a legtöbb versenysorozat a növekedésben és bővítésben érdekelt, összegabalyodó érdekeik és a naptár korlátos volta egyre nehezebbé teszik a kompromisszumot. A jelenlegi nemzetközi naptár 2024-ig érvényes, újratárgyalása kulcskérdés. És 2024 az UEFA Bajnokok Ligája megreformálásának tervezett éve is.
Svájci rendszer, több mérkőzés
A BL közvetítési és kereskedelmi szerződései 2024-ben járnak le, addig biztosan marad a jelenlegi formátum. A 2024 utáni periódusról kell megegyezni és találni egy olyan rendszert, amely minél többeknek megfelel és minél nagyobb bevételt garantál – mindezt egy olyan időszakban, amikor a klubok jó része a koronavírus-világjárvány okozta károkat méri fel és próbálja mérsékelni. A futballvilág készpénzre vágyik és befektetőket, friss forrásokat keres.
Nem a most kiszivárgott az első javaslat, hiszen 2019-ben már előkerült több forgatókönyv. Az egyik nyolccsapatos csoportokról szólt, amelyekben az első hat helyen végző együttes a következő idényre is biztosította volna helyét a Bajnokok Ligájában – egy szinte teljesen zárt liga ötlete volt ez. A szűk eliten kívül esők kikeltek a tervezet ellen. Az Európai Klubszövetség (ECA) 2019. szeptemberi közgyűlése után egy dolog maradt biztos: a szervezet képviselte csapatok változtatást akarnak.
"Eltérő nézőpontjaink vannak a formátummal és stabilitással kapcsolatos elvekről. Vannak a naptárt érintő problémák (…) de azt mindannyian elfogadjuk, hogy 2024–25-ben reformnak kell következnie" - tudatta az ECA a tanácskozás végén. A változtatási igény valós, a koronavírus-járvány még inkább arra ösztönzi a klubokat és szervezeteket, hogy megreformálják a fennálló struktúrákat. A reformok alighanem zöld utat kapnak, a kérdés az, hogy ezek kiknek az érdekeit szolgálják.
Az UEFA hivatalosan még nem publikált reformelképzelését az AP hírügynökség belső információkra hivatkozva a következőképpen foglalta össze. A jelenlegi 32 helyett 36 csapatos lenne a Bajnokok Ligája főtáblája. A jelenlegi hat helyett tíz mérkőzést biztosan játszana az összes főtáblás egy úgynevezett svájci rendszerben, s ez jóval nagyobb bevételt biztosítana minden résztvevő klubnak. Nem csoportok lennének, hanem egy tabellán szerepelne minden csapat, a lejátszandó mérkőzéseket egy idény előtt felállított kiemelési rangsor segítségével határoznák meg. A tíz főtáblás mérkőzés után az első nyolc helyezett bejutna a legjobb 16 közé, a másik nyolc helyért valószínűleg rájátszást írnának ki. A nyolcaddöntőtől már az ismert kieséses formátumban folytatódna a BL. A COPE és a Radio Marca értesülései egybevágnak ezzel, a két spanyol médium szerint az új formátum 2024–2033 között lesz érvényes, a mérkőzéseket a jelenlegi kedd és szerda mellett csütörtökön is játszanák.
A javaslat a jelenlegi 125 meccses BL-formátum helyett 225 mérkőzést garantálna az európai klubfutball első számú termékének, a főtáblás találkozók száma 96-ról 180-ra ugrana. Az AP úgy tudja, a négy plusz helyből hármat (a COPE és a Marca szerint kettőt) olyan csapatok kapnának, melyek a bajnoki szereplés alapján nem jutnának be a Bajnokok Ligájába – a korábbi évek eredményei alapján készített koefficiens-rangsor segítségével nyílna meg számukra egy kiskapu. Egy plusz hely az európai erőrangsor ötödik helyezettjének (ez általában Franciaország) jutna.
A svájci rendszer
A svájci rendszerrel a sportvilágon belül elsősorban sakkban találkozhatunk, először sakktornán is alkalmazták a szisztémát, még a 19. század végén. A 2019 szeptemberében kiszivárgott sorsolási terv szerint a BL-résztvevő csapatokat erejük (koefficiensük) alapján négy kalapba osztanák. A példa szerint egy első kalapos csapat 2-2 első és negyedik kalapos együttessel, valamint 3-3 második és harmadik kalapos klubbal kerülne össze. A párosításokat valószínűleg számítógépes sorsolással hoznák létre, hiszen a svájci rendszer meglehetősen bonyolultnak számít.
A koefficiens alapú bónuszhelyek biztosan vita tárgyai lesznek, hiszen a szűk elitnek jó lenne egy effajta változtatás, a húsosfazékhoz odaférni akaróknak viszont nem. Tegyük hozzá: a BL bevételelosztásának egy szegmensében már most is figyelembe veszik a koefficienst, és ez egy újabb, a nagyoknak kedvező torzítás a rendszerben. Az 585 millió eurós "tortából", mely a koefficiensen alapul, a Real Madrid – mint a BL közelmúltjának legeredményesebb csapata – 32 részt kapott, a 25 év után BL-be jutó Ferencváros egyet.
"Elvi alapon úgy gondolom, hogy a történelmi koefficienst nem lenne szabad figyelembe venni egy nemzetközi küzdelemsorozatnál. Egy de facto zárt Bajnokok Ligájához vezetne ez az út" – nyilatkozta az AP-nek az európai ligák érdekképviseleti szervezetének (European Leagues) elnöke, Lars-Christer Olsson. Hozzátette: a European Leagues támogatni tudja a javaslat bizonyos pontjait, és elképzelhetőnek tartja, hogy a négy plusz meccset be lehet szorítani a futballnaptárba. A szervezet közleményben jelezte, jobbnak tartja a 2021-es tervezetet, mint a 2019-ben nyilvánosságra kerültet.
Az európai küzdelemsorozatok átalakítása folyamatos, hiszen az UEFA bevezette a válogatott barátságos mérkőzések helyett az alá-fölérendelt divíziós rendszerű Nemzetek Ligáját (ezen keresztül talált a magyar válogatott utat az Eb-pótselejtezőre, majd annak megnyerésével az Eb-re), idén pedig elindul az Európa-konferencialiga (EKL) is a Bajnokok Ligája és az Európa-liga mellett. A magyar bajnokcsapat továbbra is a BL selejtezőjében indul, ám többi kupaszereplőnk az Európa-ligából a konferencialigába szorul.
Szabados Gábor sportközgazdász a rendszert ahhoz a helyzethez hasonlította, amelyben jobbára a nagyok ülhetnek az asztalhoz, a többiek a pultnál állva esznek. Ugyanakkor úgy gondolja, az átalakításnak pozitív hozadékai is lehetnek – például a magyar klubok versenyképesebbek lehetnek az új, harmadik számú sorozatban.
"Sokaknak nem tetszik, hogy ez gyakorlatilag szegregálja a kisebb országok csapatait. A Bajnokok Ligája megalapítása óta szinte minden döntés egy irányba mutatott, egy kivétel volt, amikor létrehozták a BL-ben a bajnoki ágat. Ez a kisebb országoknak adott nagyobb esélyt, a középmezőny megritkult, a mezőny kettészakadt. Azóta nem a középmezőnyt erősítik, hanem a gyengébbeket ritkítják, s a helyükre már nagycsapatok érkeznek. Lehet még a rendszeren tovább feszíteni, adhatnak bizonyos csapatoknak fix helyet a főtáblán, a harmadik számú kupa létrehozatalával megvan a hely is, ahová a kisebbeket ki lehet szorítani. El tudom képzelni, hogy egyszer egy bizonyos koefficiens fölött kell lenni egyáltalán ahhoz, hogy egy ország képviselője elindulhasson a Bajnokok Ligája selejtezőjében. Vannak még fokozatok, ám amíg van pénz, addig a nemzeti szövetségek is legfeljebb zsörtölődnek, de elfogadják a helyzetet."
A futballvilág jetije
Az 1990-es évek óta fel-felüti a fejét az európai labdarúgó szuperliga gondolata, azaz egy olyan, szakadár küzdelemsorozaté, amelyben a legnagyobb klubok egymás ellen játszanának egy zárt vagy jobbára zárt rendszerben. A jelenlegi struktúrára az jelenti a legnagyobb fenyegetést, ha a leggazdagabb, legnézettebb, legnépszerűbb klubok (melyek a legnagyobb sztárokat alkalmazzák) egyoldalúan kilépnek a rendszerből és saját ligát szerveznek. Mint azzal cikkünkben is foglalkoztunk, elképzelhető, hogy a körülmények minden korábbinál reálisabbá teszik a szuperliga létrehozását.
A szuperliga témája rendszeresen előkerül, a FIFA és a hat kontinentális szövetség éles hangú közleményt adott ki ezzel kapcsolatban január végén. Ebben az állt, hogy egy szuperligában részt vevő klub vagy játékos automatikusan kizárja magát a FIFA vagy a kontinentális szövetségek égisze alá tartozó sorozatokból. Gyakorlati példával: ha a Real Madrid beszállna egy szuperligába, akkor játékosai nem vehetnének részt világ- vagy kontinentális bajnokságokon. Ezt nyilván nemcsak a játékosok, hanem a nemzeti szövetségek sem akarnák. A fenyegetés egyértelmű. Az európai futball szövevényes volta és tradíciói ugyancsak a szuperliga ellen dolgoznak.
Az egyezkedők
UEFA: Az Európai Labdarúgó-szövetség az európai futball irányító szervezete, a Bajnokok Ligája szervezője és kiírója, a BL kereskedelmi és televíziós jogainak értékesítője.
ECA: Az Európai Klubszövetség egy gazdasági és érdekvédelmi szervezet, mely jelenleg 246 profiklubot tömörít és a klubok érdekeit képviseli. Magyarországról a Mol Fehérvár FC (ordinary member), a Budapest Honvéd, a Debreceni VSC és a Ferencváros (mindhárom associated member) kapcsolódik a szervezethez. Az ECA tagjai között ott találjuk a kontinens legtehetősebb, legnagyobb befolyású klubjait.
European Leagues: A szervezet 37 európai liga képviseletét látja el, célja a nemzeti küzdelemsorozatok érdekeinek védelme. Magyar liga nincs a tagjai között.
FIFPro: A FIFPro a profi labdarúgók nemzetközi érdekvédelmi szervezete. Az európai egyeztetésekbe kontinentális divízióját vonják be.
"A szuperliga olyan, mint a jeti, mindenki beszél róla, de még soha senki nem látta, és szerintem nem is fogja. A nagycsapatoknak sem érdeke a szakadás. A nemzeti bajnokságokból nem lehet őket kiszakítani, hiszen identitásuk alapját ez képezi. A BL-nek van egy olyan brandértéke, amelyet egy szuperliga nem tudna azonnal megadni. Ezt pénzzel lehetne egyensúlyozni, de ez kockázat is ugyanakkor, hiszen ott van az UEFA fenyegetése és az, hogy egy befektető pár év múlva kivonulhat. Elképzelhetetlennek látom a szakadást, főleg úgy, hogy egyértelmű minden átalakításnál a nagycsapatoknak kedvező tendencia. Az UEFA-nak is érdeke, hogy minél több nagycsapat legyen a tűz közelében. A szuperliga inkább egy blöff, és mindenki abban reménykedik, hogy sosem kell ténylegesen kijátszani. A nagyoknak kedvező átalakításokban szinte biztos vagyok, a kérdés inkább az, hogy ezek milyen tempóban mennek végbe" – véli Szabados Gábor.
A szuperliga tehát még mindig inkább alkudozási eszköznek tűnik, mint bármi másnak. Elő lehet kapni egy tervezetet és utalni lehet az elszakadási szándékra, ezzel jobb pozíciókat lehet szerezni a tárgyalóasztalnál. A "társastánc" során a Bajnokok Ligája a nagy kluboknak és bajnokságoknak kedvező módon alakul át. Ki tudja, a tánc vége lehet, hogy pont egy zárt rendszer lesz – de az UEFA égisze alatt.
Kell ez a szurkolóknak?
A kirakósból már csak a szurkolók véleménye hiányzik. A szuperligával kapcsolatos hírek általában nem találtak kedvező fogadtatásra szurkolói körökben, a drukkerek jobbára tradicionalisták, s ellenzik a pályán kívüli (pl. korábbi eredményeken alapuló) kvalifikációt. A BL-átalakítást valószínűleg könnyebben bevenné a szurkolói gyomor, akkor is, ha a zsúfolt naptár miatt az kisebb jelentőségű hazai versenysorozatok (mint például a ligakupák) vesztét okozná. Az új sorozatok vonzereje az, hogy a „kisebbek” versenyképesebbek, sikereket arathatnak. Szurkolói szempontból kérdés, mi a jobb: súlyos vereségeket szenvedni a BL-ben a nagyágyúktól, vagy jól szerepelni egy alacsonyabb rendű sorozatban?
Bármi lesz a döntés – a hírek szerint április 20-ig eredményre kellene vezetnie a megbeszéléseknek, de valószínűleg már márciusban kihirdetik az új rendszert –, az elképzelhetetlennek tűnik, hogy az európai élcsapatok jöjjenek ki rosszul az átalakításból. A többieknek marad a szokásos: a remény, hogy egyszer-egyszer ők is odaülhetnek a BL eurómilliókkal teli asztalához.
