Egy hete arról írtunk, hogy ugyan a labdarúgó-Eb mérkőzései viszonylag jó számokat produkáltak, a 2016-os nézettségi mutatóktól mégis messze elmaradtak. Igaz, ahogy az idei kontinenstorna esetén, úgy akkor is a magyar válogatott hozta meg a focilázat.
Az első mérkőzés előtt most is felfokozott volt a várakozás, sokan vártak az öt évvel korábbihoz hasonló parázs csatát. A végeredmény ugyan nem volt szívderítő, hiszen Portugália 3 gólt lőtt a magyar csapatnak, ám a meccs gyakorlatilag az utolsó öt percben dőlt el. Ennek megfelelően a nézők végig követték a magyarok találkozóját, aminek köszönhetően a teljes lakosságot tekintve 1,155 millió nézőt regisztrált a Nielsen Közönségmérés. Mindez egyébként azt jelentette, hogy a kedden kora este tévét nézők közel 35 százaléka a magyar meccset választotta.
Ha a magyar-portugál találkozó számait a 18-49-es korcsoport esetén nézzük, az már-már elsöprő érdeklődést jelzett, hiszen 45 százalék feletti közönségarányt mutat a statisztika. Ez egyébként 475 ezer nézőt jelentett. A fenti adat egyébként a teljes műsorfolyamot követőket jelzi, ami igen erősnek számít, már csak azért is, mert a találkozó utáni értékelés is benne volt.
Az első mérkőzés nem túl szívderítő végeredménye mellett az optimálisnak aligha nevezhető kora délutáni kezdés is hozzájárulhatott ahhoz, hogy bár a csapat második meccse szombaton volt, mégsem sikerült túlszárnyalnia az első találkozó számait. A teljes lakosság esetén 1,123 millió nézőt mértek, amely 42 százalékos közönségaránynak felelt meg. Tehát a 4 éven felülieket nézve a szombaton délután tévét nézők közel felét érdekelte, hogy mit tudunk kezdeni a világbajnokkal. Ahogy a portugálok elleni találkozón, úgy a franciákkal vívott meccsen is a 18-49-es korosztály tagjait érdekelte jobban a közvetítés. Esetükben a közönségmérés azt jelezte, hogy a készülékek előtt ülők fele nézte a válogatott második Eb-mérkőzését, ami számszerűsítve 465 ezer nézőt jelentett.
Miután a bravúros döntetlen esélyt teremtett a csoportból való továbbjutásra, könnyen előfordulhat, hogy a németek elleni utolsó fordulós meccs tévés nézőcsúcsot fog hozni. Az előző Eb-n legalábbis, ahogy haladt előre a magyar csapat, úgy követték egyre többen a találkozóit. Más kérdés, hogy az elmúlt 5 évben a médiafogyasztás jelentősen megváltozott, sokkal kevesebben követik már a hagyományos módon a találkozókat, és egyre nagyobb teret hódít az akár telefonon, akár számítógépen keresztül történő meccsnézés.
Hogy a magyar csapat esetében biztosan fokozott volt a streamen való nézés, azt bizonyítja, hogy míg az Eb többi mérkőzését az m4 oldalán nagyfelbontásban lehetett nézni, addig a válogatottunk találkozóin időnként rosszabb minőségű volt a jel, sőt arra is volt példa, hogy a közmédia szerverei nem bírták a terhelést, és sok nézőnél lefagyott a jel. Mindezeket figyelembe véve így akkor is nehezen képzelhető el az öt évvel korábbi számok túlszárnyalása, ha a csapat továbblép a csoportból.
