Kalifornia lehet az első állam az USA-ban, mely női kvótát vezet be az ottani központtal rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaságoknak, írja a Financial Times. A beadványt a héten már elfogadta az állami törvényhozó testület alsóháza. Ma kerül a kaliforniai szenátus elé, mely egy korábbi verzióját már támogatta, és ha ezúttal is megszavazzák, akkor az állam kormányzójának is alá kell írnia, így a javaslat törvényerőre emelkedik.
Az előterjesztés szerint jövőre minden kaliforniai központú nyilvánosan működő részvénytársaságnak kötelező lenne legalább egy női igazgatót foglalkoztatnia, 2021-től pedig minden öttagú igazgatótanácsba két nőnek kellene bekerülnie, a hattagúakba pedig háromnak.
Tavaly az USA 1000 legnagyobb cége igazgatótanácsában csak 19,8 százaléka volt a nők aránya. Kaliforniában is csak minimálisan kedvezőbb a helyzet, ott a vezetői székek 20,8 százalékában ült nő a helyi központú cégeknél. Ezzel a nyugati parti állam a nyolcadik az USA-ban, de ha az átlagot nézzük, akkor csak 1,65 a női igazgató jut minden vállalatra, míg az összamerikai átlag 1,75.
Ha a szenátus megszavazza, ez lesz az első kormány által előírt női kvóta az USA-ban. Európában ez már bevett dolognak számít, legalábbis a skandináv térségben: Norvégiában, Izlandon, Finnországban és Svédországban már működnek a női kvóták szerint szabott igazgatótanácsok.
Az előterjesztés legnagyobb ellenzője a Kaliforniai Kereskedelmi Kamara, mely azzal érvel, hogy a puszta nemi alapon kialakított kvóta nem elégséges. Szerintük nem csak a nemi, de az etnikai, a digitális és a technológiai sokszínűséget is képviselni kell a cégek vezetőségében.
Kalifornia ad otthont a Szilícium-völgynek, mely híres arról, hogy az ottani techcégek hangulata általánosságban egy fiúöltözőére hasonlít: nem csak extra kevés nő dolgozik a vállalatok vezetőségében, de a férfi dolgozók hímsovinisztán is kezelik a női kollégáikat.
