Mészáros Lőrinc vagyonából hány milliárd Orbán Viktoré? – ezt tudakolta magánál a miniszterelnöknél minap a parlamentben Jakab Péter, a Jobbik frakcióvezetője, amit még megtoldott azzal, „vállalná-e a kormányfő, hogy e kérdésre hazugságvizsgálóra kötve is válaszol?”
Jakab csak azt a kérdést tette fel, ami – ahogy mondani szokták – a fél országot foglalkoztatja immár nyolc éve, vagyis amióta Mészáros Lőrinc szinte a semmiből berobbant a köztudatba: Mészáros Orbán megbízásából, az ő strómanjaként vásárolt, s lett 467 milliárd forintos vagyonával mára Magyarország leggazdagabb embere? Ami – továbbfejtve a gondolatmenetet – valójában a miniszterelnök vagyona, amit ő most még értelemszerűen nem tehet ki az asztalra, de ha fordul a politikai csillagállás, és a Fidesz (és Orbán) ellenzékbe szorul, akkor azt Mészáros rövid időn belül átteheti Orbánhoz.
A jövő már elkezdődött
Indokolatlan azonban jövő időről beszélni, hiszen úgy tűnik, ez a vagyonátcsoportosítási folyamat már elkezdődött. Persze nem közvetlenül, hiszen a kormányfő még a hivatalában van, s legalább 2022 tavaszáig, a következő országgyűlési választásokig még bizonyosan ott is marad. Ezért van szükség most közvetett megoldásra, vagyis beiktatni olyan személy(eke)t, aki(k) talán még Mészárosnál is közelebb van(nak) Orbánhoz.
S e szerepre ki más lehetne a legalkalmasabb, mint egy családtag. Mondjuk egy vő, nevezetesen Tiborcz István, aki 2013-tól férje Orbán legnagyobb lányának, Ráhelnek. A korábban barátjával, Erdei Bálinttal még az energetikában utazó, s vele 2009-ben még négy ilyen fókuszú vállalkozást alapító Tiborcz 2015-ben váltott iparágat. Akkor értékesítette az Elios Innovatív Energetikai Zrt.-ben meglévő részesedését, majd beszállt az ingatlanbizniszbe, elsőként a BDPST Ingatlanforgalmazó és Beruházó Zrt. alapításában részt véve. Úgy, hogy bár az alapítók között Tiborcz neve nem szerepelt, de a 444.hu kiszúrta, hogy ő fizette be a BDPST Zrt. bejegyzéséhez szükséges 100 ezer forintos illetéket. Végül, 2017-ben egy interjúban elismerte, hogy tulajdonos, a hivatalos cégiratok alapján pedig 2018 júniusától van minősített, azaz legalább 75 százalékos befolyása a cégben.
Az Eliost már jóval Tiborcz kiszállása után, 2018-ban az EU csalásellenes hivatala, az OLAF azzal vádolta meg, hogy 2009-2014 között költségvetési visszaéléseket követett el, ám az ügyben indult nyomozást még tavaly a Nemzeti Nyomozó Iroda bűncselekmény hiányában megszüntette.
De térjünk vissza Tiborcz négy évvel ezelőtti profilváltásához. Ahhoz a muníciót részben az Elios értékesítéséből befolyt pénz biztosíthatta. Hogy mennyi, az nem került nyilvánosságra, mindenesetre a G7 cégbírósági adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy ezen ügylet következtében 3 milliárd forint üthette Orbán vejének markát. S akkor ugorjunk egy kicsit előre: a Napi.hu idén májusi összesítése a 33 éves Tiborcz magán- és cégvagyonát már 35 milliárdra taksálta, amivel ő számít a 32. leggazdagabb magyarnak.
Tiborcz hirtelen meggazdagodása alapvetően a BDPST Zrt. szárnyalásának köszönhető, mely során alig négy év alatt tekintélyes értékű ingatlanportfoliót gyűjtött össze. Ennek főbb elemei:
- a turai Schossberger-kastély,
- a Ranolder-villa Badacsonyban,
- a Pesti Vigadó melletti egykori Mahart-, ma Dorottya-ház (amelyet luxusszállodává alakítanak át),
- egy palotaszint az Andrássy úton, Weiss Manfred egykori villájában,
- egy 2000 négyzetméteres orbánhegyi telek,
- a Visegrád melletti lepencei strand fölötti hotel,
- a Szabadság téri Adria-palota,
- és a legújabb szerzemény: a tarcali Andrássy Rezidencia Wine & Spa szálloda.
A BDPST diadalmenetét árnyalja, hogy a 444.hu cikke szerint a cég üzletelt többek között az FBI által körözött, azóta már elhunyt szaúd-arábiai Ghaith Pharaonnal. Neki adták el ugyanis az egykori Postabank-székházat.
Előéletéből logikus volt, hogy a BDPST 2018 augusztusában beszállt az Appeninn Holdingba, amely több tucatnyi ingatlan felett diszponál. A legismertebbek: a Club Aliga, az úgynevezett Spar-portfólió, Budapesten pedig a Bég utcai irodaház, az Üllői út 48. (Takarék-székház), a Hattyúház, valamint a Kelenhegyi 43.
Az első jel
Ám erre az ügyletre minden bizonnyal úgy emlékszik majd vissza az utókor, mint amikor Mészáros Lőrinctől először került vagyon az Orbán-családhoz. A BDPST ugyanis a Mészáros által tulajdonolt Konzum PE Magántőkealap 20,59 százalékos részvénycsomagját vásárolta meg, az árfolyamokból kikövetkeztethetően 6 milliárd forintért. Az ügylet időzítése érdekes, arra ugyanis alig néhány hónappal az országgyűlési választásokat követően került sor, amelyen a Fidesz megszilárdította kétharmados többségét. Ráadásul a voksolással csaknem egy időben jegyezte be a cégbíróság Tiborcz minősített többségi befolyását a BDPST-ben.
Két hete pedig az Opus Global értékesített 9 százaléknyi Appeninn-részvényt a BDPST-nek, amivel utóbbi részesedése 29,3 százalékra nőtt, míg Mészáros cégéé 4,83 százalékra csökkent. S ez utóbbitól is meg kívánnak válni, amely pakettet a „profitmaximalizálás érdekében befektetési vállalkozás közreműködésével értékesítik” – közölte korábban az Opus Global. Eddig már közel 5 százaléknyi Appeninn-részvényre sikerült vevőt találniuk, s nem kizárt, hogy a fennmaradó 4,83 százalékból még juthat Tiborczéknak, úgy kicentizve, hogy a BDPST részesedése a tőzsdei cégben ne érje el a 33 százalékot, vagyis azt a szintet, amelynél már nyilvános vételi ajánlatot kötelező tenni a többi befektetőnek.
A BDPST-vel tető alá hozott Appeninn-ügyletet az Opus Global még szeptember végén, egy közleményében azzal indokolta, hogy „a tervezett tranzakcióból származó bevételt a tőzsdei társaság jelentősebb növekedési kilátásokkal rendelkező stratégiai üzletágainak fejlesztésére fordítja”. Aminek lehet az az olvasata, hogy az eddigi hasznot realizálja és nem gondolja, hogy a jövőben van még szufla e szegmensben.
Csakhogy a 2018-as konszolidált jelentésében a Mészáros-cégbirodalom központja még az ingatlanbefektetéseket tartalmazó vagyonkezelést nevezte meg tevékenysége négy fő szegmense egyikének (az ipari termelés, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az energetika) mellett. Az Appeninn-ügyletet követő kommunikációban viszont már a vagyonkezelés helyét a turisztika vette át. Ami persze
Csupán három, a társaság saját értékítélete szerint kisebb jelentőségű ingatlancég maradt az Opus Globalnal:
- OBRA Ingatlankezelő Kft. Amely egyszemélyes érdekeltségében álló Révay 10 Kft. tulajdonában van a Budapest, Révay utca 10. szám alatt található műemlék jellegű épület. Az OBRA Kft. kizárólag vagyonkezeléssel foglalkozik, árbevétele az ingatlan üzemeltetési tevékenységéből nem keletkezik.
- Révay 10 Ingatlanfejlesztési Kft. A tulajdonában álló Révay Irodaház a VI. kerületben helyezkedik el a Szent István Bazilika és az Opera között. A Révay utca 10. szám alatt található épület a környék fejlesztése révén 1992-ben teljesen megújult, az egykori körfolyosós belső udvar ma egy természetes fénnyel megvilágított, légkondicionált átrium. A cég fő tevékenysége ingatlan-bérbeadás, bevétele a székhelyén található ingatlan hasznosításából származik. A kihasználtsága 2018-ban 94 százalék feletti volt.
- SZ és K 2005. Ingatlanhasznosító Kft. A tulajdonában álló egri ingatlan vagyonkezelési feladatait látja el és az Opus Globallal együttműködve keresi az ingatlan kedvező hasznosítási lehetőségeit. A társaságnak tavaly csak az ingatlan egy részének bérbeadásából származott árbevétele.
Azért az mindenképpen érdekes, hogy míg a Mészáros Lőrinc befolyása alatt álló Opus Global nem lát további szuflát az ingatlanpiacban, addig a Tiborcz István által ellenőrzött BDPST gőzerővel terjeszkedik. Csak az Appeninn ingatlanportfoliója június végén 148,5 millió eurót, akkori árfolyamon közel 50 milliárd forintot ért.
Mivel a BDPST a megszerzett ingatlanok többségét fejleszti, vele kapcsolatban az a kérdés, hogy mennyiért szerezte meg azokat és mennyit érnek majd az átalakításukat követően, azaz mennyi lesz a Tiborcz-cég haszna. Amelynek meghatározásánál majd figyelembe kell venni, hogy több ingatlant is másokkal közösen varázsol újjá a BDPST.
De azért a teljesség igénye nélkül: az Adria Palotáért 4 milliárdot fizetett – ennek 85 százaléka a BDPST-é –, a turai Schlossberger-kastélyra 4,5 milliárdot költ, miközben összesen több mint 7,5 milliárdot fizethetett az Appeninn-pakettért. A 444.hu összesítése szerint Tiborcz cégei összesen csaknem 7 milliárd hitellel tartozhatnak bankoknak, ebből csak a Dorottya-ház luxusszállóvá alakítására 4 milliárdot vettek fel. A mérleg másik serpenyőjében viszont csupán – mint már említettük – az Eliosért kapott 3 milliárd jelentősebb tétel, noha a BDPST-nek is voltak egyéb értékesítései.
Mfor-vélemény:
Úgy tűnik, nem teljesen üzleti szempontok döntöttek arról, hogy a Mészáros Lőrinc irányítása alatt lévő cégbirodalom gyakorlatilag lemondott az ingatlanfejlesztési bizniszben rejlő további haszonszerzési lehetőségekről, s csupán a turisztikai ingatlanokat - lásd Hunguest-hotelek - menedzselgeti tovább. Hiszen egyelőre nem látszódik, hogy vége lenne az ingatlanfejlesztési boomnak, vagyis befellegzett volna annak, hogy az e piacon befektetők szépen kereshetnének a jövőben is. Inkább az valószínűbb, hogy a kormányfő közelebb szeretné tudni a családhoz az ingatlanfejlesztési portfoliót. Orbán Viktor amúgy sem szereti, ha egy bizalmi kézben összpontosulnak a dolgok, ezt már maga Mészáros Lőrinc is megtapasztalhatta, amikor Jászai Gellértre bízta a 4iG-t, így az kikerült az Opus Global fennhatósága alól. Aztán az, hogy jó ötlet volt-e az ingatlanfejlesztési bizniszt a vejére bízni - amelynek hangsúlyos elemei a luxusszállodák, kastélyok, amelyek iránt inkább Orbán Ráhel lelkesedik -, a jövő zenéje. Amikor majd elkezdenek a fejlesztett ingatlanok működni, akkor derül ki, kitermelik-e nemcsak a beléjük jobbára bankhitelekből fektetett milliárdokat, hanem azokon felül esetleg még érzékelhető hasznot is. Mindenesetre a családi ezüst egyelőre gyarapodik, az utóbbi fél év tranzakciói eredményeként a Tiborcz-vagyon ma már biztosan meghaladja a Napi.hu által májusban 35 milliárdosra becsült értéket.
