Soha nem szűkült olyan mértékben a nyomtatott sajtó hazai piaca, mint 2020-ban - erre jutott a statisztikai hivatal hétfőn közzétett adatait böngészve a G7.
A különböző időszaki lapokból a teljes évben kevesebb mint 460 milliót nyomtattak ki, ami közel százmillióval marad el az egy évvel korábbitól.
A kiadványok számán a hatalmas visszaesés annyira nem hagyott nyomot, hiszen a KSH szerint tavaly mindössze hat újsággal volt kevesebb a piacon, mint egy évvel korábban. A példányszámnál viszont már nagyon szembetűnő volt a hanyatlás: a mostani bő 15 százalékos zuhanásnál még soha nem mért nagyobbat a hivatal egyik évről a másikra.
A kijárási korlátozások idején elmaradt vásárlók egy része nem is tért vissza, de a járvány csak betetőzte az elmúlt évtized kormányzati manővereinek hatását. A legnagyobbat így a járványévben is a napilapok bukták.
Naponta megjelenő újságból tavaly nyomtattak először 200 milliónál kevesebbet, miközben a 2008-as válság előtt még fixen 600 millió felett volt a példányszám.
Száz lakosra jelenleg naponta nagyjából hat eladott újság juthat, szemben a 10-15 évvel ezelőtt hússzal.
A Metropolt, a Népszabadságot, a Magyar Nemzetet nem a pandémia vagy az online konkurencia nyírta ki
A G7 cikke szerint ez csak részben köszönhető annak, hogy a nyomtatott kiadványok közül a napilapok számára jelentik a legnagyobb konkurenciát az online portálok - a kormányzatnak a magyar sajtó szisztematikus bedarálása érdekében tett lépései is itt okozták talán a legnagyobb pusztítást. Felidézik a korábban Simicska Lajoshoz köthető Metropol ellehetetlenítését, a Mediaworkshöz kerülés után egyik napról a másikra megszüntetett Népszabadság vagy épp a Magyar Nemzet bedarálását is. A regionális sajtó is megroppant, miután a teljes szegmens Fidesz-közeli tulajdonba került.
A 2015 óta látott 200 milliós példányszám-csökkenésből a lap számításai szerint nagyjából 125-150 millió köthető nagyobb napilapok megszüntetéséhez, a kormánypártivá alakított regionális média iránti érdeklődés csökkenéséhez - a maradék a piac általános szűkülésének illetve a pandémiának a hatása. Összességében tehát a Fidesz ténykedése a napilapok piacán legalább kétszer annyival csökkentette a példányszámot, mint a járvány és a kedvezőtlen médiapiaci trendek együttese - írja a lap.
