A Mol tavaly októberben jelentette be, hogy olajszivárgást észlelt a Pécs és Százhalombatta közötti vezetékükben Gárdony mellett. Azóta kiderült, hogy a területen közel 500 köbméter kőolajszármazék, gázolaj és benzin folyt ki, ennek jó része már azután, hogy a Mol szeptember elején érzékelte, hogy valahol folyik a gázolaj a vezetékből.
Csütörtökön az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságában tartottak meghallgatást az ügyben, ahol a Mol és az Energiaügyi Minisztérium képviselői mellett a Greenpeace szakértője és egy helyi civil szervezet képviselője felszólalt – írja a Telex.
A csaknem két órás meghallgatás után már többet tudni a katasztrófa részleteiről, de az ellenzéki képviselők és környezetvédelmi szakemberek szerint elég kevés kérdésre kaptak egyértelmű és megnyugtató választ. Például arra, hogy kármentés során mennyire sikerül majd csökkenteni a szennyezést, vagy hogy a Mol miért folyatta a vezetékben az üzemanyagot még azután is, hogy már tudták, hol lyukadt ki. Az kiderült viszont, hogy a kormányhivatal hogyan akadályozta, hogy az ügyben dolgozó, lakosságot tájékoztatni akaró civilek hozzájussanak a szükséges információkhoz, és az is, hogy milyen fontos a Szuverenitásvédelmi Hivatal által támadott sajtó szerepe az ilyen ügyekben.
Fotó: MTI
Ahogy arról az Átlátszó.hu a Mol dokumentumai alapján beszámolt, a cég szeptember 10-én érzékelte, hogy nagy mennyiségű üzemanyag hiányzik a vezetékből. Ekkor arra gyanakodtak, hogy valahol valaki lop, vagyis csapolja a vezetéket, amire sok példa volt, különösen az 1990-as években. A Mol narratívájában ez a gyanú is magyarázat arra, miért nem siettek megtalálni a hiány okát, hiszen ha valaki lopja az üzemanyagot, az nem folyik el. Később viszont kiderült, hogy nem lopják az üzemanyagot, hanem az 50 éves vezeték elöregedett és megrepedt.
A repedést végül egy GPS jeladóval ellátott csőgörénnyel találták meg, ezután leállították a vezetéket, kivágták a sérült csővezeték 30 méteres szakaszát, kicserélték, és megkezdték a kártalanítást. Ennek részeként 4 tonna szénhidrogént gyűjtöttek össze, 1600 tonna szennyezett talajt szállítottak el, ami viszont még nem az összes szennyezés. Éppen ezért a Mol egy izolációs fal építésébe kezdett, hogy ne terjedhessen tovább a szennyezés, a környékbeli, szennyezett telkeket pedig a cég megvásárolja. A gárdonyi szennyezés után pedig a Mol bevezet majd egy új, ultrahangos vizsgálati módszert, amivel az ilyen, elöregedésből származó problémák is felmérhetők, ezzel pedig a most érintett csővezetéket fogják először átvizsgálni.
Az olajszivárgással kapcsolatban az egyik legnagyobb kérdés az, hogy ha a Mol már szeptemberben érzékelte, hogy hiányzik a vezetékből üzemanyag, miért telt el még 36 nap, mire leállították a vezetéket.
Emiatt Komjáthi Imre, az MSZP képviselője azt vetette föl, hogy a Molnál vagy nincsenek érvényben a csővezetékek üzemeltetésénél alapvető biztonsági funkciók, (például hogy automatikusan lereteszelik a vezetéket, ha a nyomásérzékelő problémát jelez), vagy van is ilyen rendszer, és ez megtörtént, akkor valaki a biztonsági előírásokat felülírta. Ha ez utóbbi a helyzet, ahogy ő gyanakszik rá, az a képviselő szerint – aki többször is elmondta, hogy a politikai pályafutása előtt a Borsodchemnél ilyen csővezetékekkel is foglalkozott, úgyhogy ért a téma technikai részéhez – azt jelenti, hogy ez az eset a Mol Csernobilja, ahol szándékos emberi mulasztás miatt történt katasztrófa.
